******************************************************************************
A Magyar Csillagászati Egyesület elektronikus hírlevele 2000.01.02.
******************************************************************************
VIII. évfolyam, 876. szám
------------------------------------------------------------------------------
Megrendelés a listadmin@mcse.hu címre küldött levélben:
"subscribe mcseklev [non|win|cwi|852]"
Használati útmutató ugyanitt: "help mcseklev [non|win|cwi|852]"
------------------------------------------------------------------------------
A Quadrantidák meteorraj csillaghullása (jan 4-e hajnala)
Derült idõjárás esetén a dátumváltás utáni elsõ látványos csillagászati
esemény a Quadrantidák meteorraj gyakorisági maximuma a január 3-ról 4-ére
virradó éjszaka. Az idei tél gazdag volt látványos meteorrajokban: a Leonidák
33 évenként várt meteorzáporát hazánkból ugyan kevesen láthatták, de a
Geminida-meteorraj december közepén többszáz hullócsillagot produkált egy
éjszaka alatt a Magyar Csillagászati Egyesület megfigyelõi szerint. Január
elején hétfõrõl keddre virradó éjszaka a Quadrantidák lassú látványos
hullócsillagaiból szerencsés esetben akár ezret is megszámolhattunk egy
éjszaka alatt.
A meteorrajok a világûr "kozmikus szemete", az apró részecskék a nagyobb
égitestek - pl. kisbolygók, üstökösök - darabolódása során keletkeznek.
Tipikus, hogy az üstökösök illékony anyaga (pl. különbözõ gázok jege)
keringésük során a Nap közelében járva elpárolog, a szilárdabb részecskék
kiszabadulnak, részecskefelhõt alkotnak, amely az idõ múlásával lassan-lassan
szétszóródik a térben. Meteorhullás látványában akkor részesülünk, ha Földünk
a Nap körüli keringése során metszi ezt a felhõt, és az apró meteoroid-
részecskék légkörünkbe lépve felizzanak. Minél "fiatalabb" egy ilyen
meteorraj-részecskefelhõ, annál sûrûbb - azaz annál látványosabb hullást
láthatunk, de csupán rövidke ideig. Az idõ múlásával (a felhõ szétszóródásával)
a meteorraj intenzítása csökken, a hullás idõtartama növekszik.
A Quadrantidák meteorraj a kozmikus értelemben "fiatal" meteoráramlatok közé
tartozik (a felhõ pár tízezer évvel ezelõtt keletkezhetett). Tagjai látszólag
a Göncölszekér rúdjának vége irányából érkeznek - valójában ez egy
perspektivikus jelenség, hasonlóan a távolban összefutó vasúti sínek
látványához. A meteorrajok nevüket általában arról a csillagképrõl kapják,
amelybe e "szétsugárzási" pont (más néven: radiáns) esik. A Quadrantidák neve
kivételes, és csillagkép-történeti értékkel bír. Ma már nem létezik az a
Quadrans Muralis csillagkép, amelynek területén található a raj radiánsa -
áldozatul esett a csillagkép-nevek tudományos "rendteremtésének".
A várt hullócsillag-áramlat tagjai viszonylag lassúak, közepesen fényesek, és
jellemzõ, hogy néhány másodperces maradandó nyomot hagynak az égen. A hullás
egész éjszaka látható lesz, de hajnal felé fokozatosan nõ a megfigyelhetõ
meteorok száma. Az elõrejelzések a tetõzést a hajnali órákra várják. 1992-ben
- hasonló körülmények között, zavaró fényektõl mentes helyen - a Magyar
Csillagászati Egyesület négy fõs megfigyelõcsapata közel 1500 hullócsillagot
jegyzett fel a január 3-ról 4-ére virradó éjszakán. Reméljük, a mostani
alkalommal is derült idõjárás mellett figyelhetjük meg a Quadrantidák
csillaghullását!
További információk: Tepliczky István - titkár, Magyar Csillagászati Egyesület
tel.: 06-20-922-5242, e-mail: tepi@mcse.hu
http://www.mcse.hu
+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET -- 1461 Budapest, Pf. 219. |
| * E-MAIL: mcse@mcse.hu * WWW: http://www.mcse.hu * |
| |
| Az MCSE elektronikus hírlevele és levelezõ listái: listadmin@mcse.hu |
| Hírlevelünk online archívuma: http://www.mcse.hu/mcseklev |
+----------------------------------------------------------------------------+
|
