******************************************************************************
A Magyar Csillagászati Egyesület elektronikus hírlevele 1999.12.29.
******************************************************************************
VII. évfolyam, 874. szám
------------------------------------------------------------------------------
Megrendelés a listadmin@mcse.hu címre küldött levélben:
"subscribe mcseklev [non|win|cwi|852]"
Használati útmutató ugyanitt: "help mcseklev [non|win|cwi|852]"
------------------------------------------------------------------------------
Beszélgetés Maksa Zoltán humoristával
- Mióta érdekel csillagos ég, hogyan kezdõdött?
- Olyan három-négy éves lehettem. Budaörsön laktunk, ahol külön épületben
volt a szoba és külön a konyha. Fürdetés után mindig pokrócba csavarva
vittek át a konyhából a szobába. Ez rendszerint már sötétben történt,
és apám válla fölött fölnézve láttam a csillagokat. Nagyon-nagyon tetszettek.
Akkor még tiszta volt arra a levegõ, nem olyan vacak, mint most. Már
ez idõ tájt tudtam a kilenc bolygót, mert apám megtanította nekem.
Mindegyikrol elmesélte amit, tudni kellett, aztán vettek nekem egy gyerekeknek
szóló csillagászati könyvet, és abból olvasott fel nekem. Ez volt az
elsõ tapasztalatom. Ez aztán innentõl valahogy belém is ivódott.
Harmadikos általános iskolás koromra odáig fajult a dolog, hogy cikket
írtam a Holdról az iskolai újságba.
- Saját eredményeidet tetted közzé?
- Annyira azért nem. Apám mindig megvette az Esti Hírlapot, amiben minden
héten volt két-három csillagászati cikk. Az egyik arról szólt, hogy
elindul vissza a Hold, mert tulajdonképpen spirális pályán kering, és
évente több centit távolodik. Ez egyszer bezáródik, és elindul visszafelé.
Aztán sokszázezer év múlva elér 40 ezer kilométer távolságra, és felaprózódik.
Akkor lesz egy olyan gyûrûnk, mint a Szaturnusznak. Na ez nekem marhára
tetszett, és ezt fogalmaztam át a saját szavaimmal. Még a tanári kar
is dicsérte.
- Nem gondoltál arra, hogy ebben az irányban menjél tovább?
- A matematikai összefüggések nem igazán érdekeltek. A rádiócsillagászat
volt az, ami idõnként kezdett kihozni a sodromból, de rájöttem, hogy
annyira mélyen ez sem érdekel. ?gy amatõrként még a felszínen tudok
maradni, de ha mélyen belemászom, akkor elsüllyedek. Meg aztán a család
is arra szavazott, hogy inkább keressek pénzt.
- Milyen távcsöved van?
- Egy 15 centis Newton, kis keresõvel, precíziós állvánnyal. Minden vágyam,
hogy egyszer levigyem a Hortobágyra vagy valami ilyen helyre, ahol
nincs fényszennyezés. Gyakran elõfordul, hogy vidékrõl hazafelé menet
megállok az út szélén, fölnézek az égre. Az valami frenetikus. Horizonttól
horizontig minden látszik.
A Hold a kedvencem, és nagyon szeretném egyszer a túlsó oldalt megpillantani,
de hiába tekergetem az élességet, ez nem jön össze. Elég hülye ez az
elrendezés a természettõl, hogy ennek így kell forognia. Lehet, hogy
megnéznék egy fekete lyukat is közelrõl. Annyi érdekes dolgot hallani
arról, hogyan görbül a tér és az idõ. Megindítja az ember fantáziáját,
hogy minden másképp van ott.
A múltkor "felfedeztem" a Jupitert, és megfigyeltem a holdak együttállását,
amikor sorban álltak. Az nagy élmény volt. Láttam a Hale-Bopp-üstököst
is. Egy nagy bánatom, van, hogy nem tudok fényképezni. Nem tudok a
távcsõhöz gépet csatlakoztatni, hogy ezeket megörökítsem.
- Hogyan készülsz a napfogyatkozásra?
- Kicsit izgulok miatta, kicsit félek tõle, de nagyon várom, és kitüntetve
érzem magam azért, hogy ahhoz a nemzedékhez tartozom, aki láthat ilyet.
- Lehet, hogy kissé szokatlan lesz a következõ kérdésem, de ezt már régen
fel szerettem volna tenni egy humoristának. Azt mondják, mi magyarok
mindenbol viccet gyártunk. Úgy érzem a napfogyatkozás még nem ívódott
bele az emberekbe. Nem érzik igazán a magukénak, mert még egyetlen
vicc sem született róla. Mi lehet ennek az oka?
- Hát ebben van valami, bár a napfogyatkozásban nincs semmi vidám dolog.
A humor általában ellenzéki, mindig ostoroz valamit vagy kifiguráz.
Nem érzek semmi kapcsolatot földi hívságokkal, nem érzek semmi olyat,
amihez kapcsolható lenne, amibõl lehetne egy vicc.
- Mit jelent neked a csillagos ég, a csillagászat?
- Az elsõ élményektõl kezdve innen a Földrõl, a mocsokból az elvágyódásnak
a jelképe volt a csillagos ég. Amikor a hétköznapi szemétbõl felnézek
az égre, és el szeretnék menni. Volt egyszer egy álmom, hogy a Holdon
álltam, és onnan néztem a Földet. Gyönyörû volt, ilyen szép kék. Elsõ
gondolatom az volt, hogy ezt akarják az emberek elpusztítani, ezt a csodát?
- Köszönöm ezt a gyönyörû végszót és a beszélgetést.
Trupka Zoltán
+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET -- 1461 Budapest, Pf. 219. |
| * E-MAIL: mcse@mcse.hu * WWW: http://www.mcse.hu * |
| |
| Az MCSE elektronikus hírlevele és levelezõ listái: listadmin@mcse.hu |
| Hírlevelünk online archívuma: http://www.mcse.hu/mcseklev |
+----------------------------------------------------------------------------+
|
