******************************************************************************
A Magyar Csillagászati Egyesület elektronikus hírlevele 2004.09.28.
******************************************************************************
VIII. évfolyam, 1011. szám
------------------------------------------------------------------------------
Megrendelés a listadmin@mcse.hu címre küldött levélben:
"subscribe mcseklev [non|win|cwi|852]"
Használati útmutató ugyanitt: "help mcseklev [non|win|cwi|852]"
------------------------------------------------------------------------------
A Toutatis földközelsége
(a sajtónak eljutatott információink)
Szeptember 29-én a délutáni órákban éri el legnagyobb földközelségét a 4179
Toutatis nevû kisbolygó. Távolsága ekkor 1,5 millió km-nyi lesz tõlünk, tehát a
Föld-Hold távolság nagyjából négyszerese. Természetesen sem az akkori, sem a
mostani földközelség nem jelent semmiféle veszélyt Földünkre, civilizációnkra!
Sajnos a kisbolygó legnagyobb földközelsége idején a mi földrajzi
szélességünkrõl már nem figyelhetõ meg!
Az õsi gall istenségrõl elnevezett Toutatis kisbolygót 1989. január 4-én
fedezte fel Christian Pollas francia csillagász. A csillagok közti mozgásának
sebességébõl azonnal látszott, hogy közel van bolygónkhoz, ám szokatlanul nagy
fényessége meglepte a szakembereket. Ahogy követték az új égitestet, kiderült,
hogy akár 900 ezer km-re is megközelítheti bolygónkat, keringési ideje pedig
kereken 4 év, vagyis 1992 végén ismét a Föld közelébe juthat.
Ezt a közelséget már felkészülten várták a csillagászok. A rádiótávcsövekkel
végzett radarvizsgálatok megmutatták, hogy valójában két összetapadt, kb. 2 km
és 2,6 km átmérõjû testbõl áll, így teljes hossza 4,6 km. (A radarfelvétel a
Magyar Csillagászati Egyesület fõoldaláról elérhetõ is letölthetõ:
http://www.mcse.hu )
A Toutatis az egyik legnagyobb földközeli kisbolygó, de egyik másik hasonló
méretû égitest sem jut ilyen gyakran a Föld közelébe. Mivel egy Nap körüli
keringése nem pontosan 4 földi évet vesz igénybe, néhány egymást követõ, 4
évenként bekövetkezõ földközelség után pár évtizedig nem halad el mellettünk. Az
1988 és 2012 közötti idõszak 7 közelsége közül a 2004. szeptember 29-én, magyar
idõ szerint kicsivel 16 óra után bekövetkezõ 1,5 millió km-es közelítés a
legjelentõsebb.
Bár rengeteg kisbolygót figyeltünk meg ennél jóval kisebb távolságban is,
ilyen nagyméretû kisbolygó, ennyire közel még nem haladt el bolygónk mellett. Az
1,5 millió km a Hold átlagos távolságának négyszerese, vagyis a Toutatis
semmilyen veszélyt nem jelent bolygónkra. A 2008-as és 2012-es elhaladásai
alkalmával 7,5 millió illetve 7,0 millió km-re közelíti meg a Földet, majd
2069-ig messze elkerüli bolygónkat. Akkor 3 millió km-re fog elhúzni mellettünk.
(Összeállította: Sárneczky Krisztián)
+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET -- 1461 Budapest, Pf. 219. |
| * E-MAIL: mcse@mcse.hu * WWW: http://www.mcse.hu * |
| |
| Az MCSE elektronikus hírlevele és levelezõ listái: listadmin@mcse.hu |
| Hírlevelünk online archívuma: http://listserv.mcse.hu |
+----------------------------------------------------------------------------+
|
