******************************************************************************
A Magyar Csillagászati Egyesület elektronikus hírlevele 2000.03.10.
******************************************************************************
VIII. évfolyam, 893. szám
------------------------------------------------------------------------------
Megrendelés a listadmin@mcse.hu címre küldött levélben:
"subscribe mcseklev [non|win|cwi|852]"
Használati útmutató ugyanitt: "help mcseklev [non|win|cwi|852]"
------------------------------------------------------------------------------
Világvége 2000-ben! (?)
(Egy kis adalék a szombat - márc. 11-ei - Csillagászati Napjának látnivalóihoz)
Az asztrológusok évezredek óta jelezgetik a világvégét, ha valami "különleges"
van az égen. (Azt szokták állítani, hogy az asztrológia tapasztalati alapokon
áll. De vajon ki és mikor tapasztalta, milyen csillagállások "szoktak"
világvégét okozni?) Sokféle okra hivatkoznak, így üstökösökre vagy ritka
bolygóhelyzetekre; leggyakrabban arra, hogy néhány bolygó közel látszik
egymáshoz, "együttállásba" kerül. Ez a helyzet áll elõ szerintük 2000 májusában.
Nagy bolygóegyüttállások régebben is számos alkalommal okoztak rémületet
világszerte - teljesen indokolatlanul. Például 1584-re egy cseh tudós világvégét
jósolt a Jupiter és a Szaturnusz helyzete alapján, de jóslata nem vált be. Már
elõbb, 1524-re Johann Stofler tübingeni matematikus jósolt vízözönt, mert
február 15. táján az összes szabad szemmel látható bolygó, tehát az elõbbiek, és
még a Mars is összegyûltek a Vízöntõ csillagképben (amint az asztrológusok
mondják: a Halak jegyében). Hát még ha tudta volna, hogy az akkor még föl sem
fedezett Neptunusz is csatlakozik a rémítõ társasághoz! A jóslatnak híre terjedt
Európa-szerte; kitört a pánik: egyesek élelmiszert tartalékoltak, mások a
hegyekbe költöztek, ismét mások eldorbézolták vagyonukat, hiszen már nem lesz
szükségük rá. De a vízözön elmaradt. Ekkor a brandenburgi választófejedelem
csillagjósai megállapították, hogy a vízözön csupán Poroszországot fogja
elmosni, de majd csak 1525. július 15-én. "Sajnos" azonban ez a módosított
jövendölés sem vált be. Még korábban, 1186-ban Toledói János asztrológus hasonló
okokból jövendölt vízözönt, késõbb mások is - hasonló eredménnyel.
Azt hinnénk, a sorozatos tapasztalat meggyõzte az emberiséget, sõt tán még az
asztrológusokat is, hogy a csillagok sosem okoznak bajt. De nem így van. Még a
20. században is sokszor bolondították el a világot ugyanilyen jóslatok, a
legkülönfélébb csillagászati jelenségekre hivatkozva. Így történt például
1910-ben, amikor a Halley üstökös visszatérését várták. A csillagászok akkoriban
mutatták ki ugyanis, hogy az üstökösök csóvája ciánt is tartalmaz - és kiderült,
hogy Földünk át fog haladni a Halley üstökös csóváján! Több sem kellett a
jósoknak: szétkürtölték, hogy az üstökös megmérgezi a légkört! Pedig az
üstököscsóvák anyaga ritkább, mint egy földi laboratóriumban elõállított vákuum,
így belõle legföljebb néhány atomnyi juthat el a Föld felszínére. Hiába volt a
csillagászok minden igyekezete, hogy megnyugtassák a nagyközönséget; nem hittek
nekik.
1962 elején az összes szabad szemmel látható bolygó, valamint a Nap és a Hold
összegyûlt a Vízöntõ jegyében, ugyanakkor az Uránusz és a Neptúnusz is baljós
helyzetbe került; febr. 4-én teljes napfogyatkozás is bekövetkezett. Az
asztrológusok a legváltozatosabb rémségeket jelezték elõre: világháborút,
vulkáni katasztrófákat, földrengést, vízözönt stb. Magyarországon akkoriban nem
volt divat az asztrológia, de a hírek beszivárogtak, és a pánik nálunk is
kitört. Amikor dr Kulin György csillagász elõadásokon bizonygatta a jövendölések
alaptalanságát, egyesek titokzatos arccal suttogták: "Kulin is nagyon jól tudja,
hogy itt a vég, de hát megbízták azzal, hogy nyugtassa meg a kedélyeket. Persze
nemcsak erkölcsi-politikai nyomással, hanem egy kis pénzzel is hozzájárultak,
hogy vállalja el ezt a szerepet." A szakemberek 1968-ban, az Ikarus kisbolygó
földközelsége idején, és más esetekben is hiába igyekeztek csillapítani az
embereket. Pedig mindig a csillagászoknak lett igazuk.
Legutóbb 1982-re jövendöltek hasonló jókat. Egy 1974-ben megjelent" könyv (J.
Gribbin - S. Plagemann: The Jupiter Effect) szerzõi szerint 1982-ben az összes
bolygó egy egyenesbe kerül. Minthogy a bolygók és a Nap között tömegvonzás hat,
és a Nap nem szilárd test, a bolygók együttállása hatalmas dagálypúpot idéz elõ
a Napon. A púp területén nagyon megerõsödik a naptevékenység: erõs napkitörések,
flérek jönnek létre. Ezek sugárzása sokkal több energiát juttat a Földre, mint
általában; ez pedig a Föld légkörében jelentõs tömeg-átrendezõdést okoz. A Föld
azonban forog, s ha egy forgó test tömegeloszlása megváltozik, akkor megváltozik
a forgás sebessége is. (Ha pl. a mûkorcsolyázó a piruettnél karját testéhez
húzza, felgyorsul a forgása.) Ha pedig a Föld forgási sebessége megváltozik,
akkor földrengések, szökõárak következnek be, és ezek, teljesen megváltoztatva a
Föld arculatát, elpusztítják az élõvilágot. Hazánk területére ugyanilyen
katasztrófákat jeleztek elõre, például hogy "újra" kitör a Gellérthegy (ami
annál is érdekesebb, mivel a Gellérthegy dolomitból áll, sosem volt vulkán),
illetve kettéreped és a Dunába csúszik.
Igaz, hogy a Föld forgássebességének hirtelen változása katasztrofális
következményekkel járna. De még soha nem tapasztaltuk, hogy bolygóegyüttállások
növelnék a naptevékenységet; ami természetes, mert a bolygók szóban forgó
gravitációs hatása - még ha minden bolygó sorbaállna is az égen -
elhanyagolható. Azt sem tapasztalták soha, hogy nagy napkitörések után
megváltozna a Föld forgási sebessége, vagy a földrengések gyakorisága megnõne.
Végül pedig - nagyobb bolygóegyüttállás sem volt akkoriban. Október végén ugyan
minden bolygó az ég ugyanazon tájékán volt, de nem együttállásban, hanem öt
csillagkép területén szétszórva.
Most megint hasonló jövendöléseket hallhatunk: "megint" egy vonalba gyûlnek a
bolygók, és ezért megint világvégére számíthatunk. Sajnos, nem tudom megmondani,
hogy pontosan mikor, mert szorgos kereséssel sem találtam együttállást.
Januárban a Nap és néhány bolygó (Merkúr, Uránusz, Neptunusz) valóban elég közel
jut egymáshoz, persze csak látszólag, hiszen tõlünk mért távolságuk igen
különbözõ: pl. a Merkúr 190 millió km-re, ugyanakkor a Neptunusz 4,5 milliárd
(!) km-re lesz. Májusban a helyzet hasonló lesz, mint 1584-ben, azzal a
különbséggel, hogy a Merkúr, a Vénusz, a Nap, a Jupiter és a Szaturnusz nem a
Vízöntõ, hanem a Kos csillagképben lesznek "együtt", és nem túl messze tõlük, a
Bikában áll majd a Mars. 4-én a Hold is ott halad el mellettük. Talán május 11.
körül látszanak a bolygók a legközelebb egymáshoz (a világvége állítólag május
5-én lesz). Szó sincs azonban arról, hogy pontos együttállás jönne létre: ez
olyan valószínûtlen jelenség, hogy a Naprendszer egész fennállása alatt nem
valószínû, hogy egyszer is bekövetkezzék.
Mit fogunk májusban látni az égen? Semmi különöset, hiszen az egész jelenség a
Nap közelében, az égbolt legfényesebb részén játszódik le majd, ahol a bolygókat
nem láthatjuk. De ha az éjszakai égen következne be, akkor is csupán annyit
vennénk belõle észre, hogy néhány vándorló fénypont - bolygó - egymáshoz közel
halad el. Ez a haladás persze nem túl feltûnõ, az égi randevú hónapok alatt
alakul ki és oszlik szét. Közben fizikai értelemben egyáltalán semmi nem
történik, hiszen a bolygók csak tõlünk nézve jutnak egymás közelébe; egyetlen
valóságos kapcsolatuk, a gravitáció ettõl mit sem változik. A jelenségnek
semmiféle hatása Földünkre nem lesz, és nem is lehet. Nyilvánvaló viszont, hogy
ha valami váratlan természeti vagy politikai katasztrófa véletlenül épp 2000-ben
következnék be, az asztrológusok az ártatlan bolygókat okolják majd érte. Ebben
rejlik az asztrológia tévtanának egyik legnagyobb veszélye: hivõit ráveszi, hogy
a földi események valódi okai helyett kitalált, égi okokat keressenek, és ezzel
még az esélyét is elveszítsék annak, hogy saját sorsukat irányítani tudják.
A májusi együttállás legföljebb annyi következménnyel jár majd, hogy a hiszékeny
embereket jól megrémítik az asztrológusok. A világvégére viszont alighanem még
sokáig várnunk kell.
Csaba György Gábor
+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET -- 1461 Budapest, Pf. 219. |
| * E-MAIL: mcse@mcse.hu * WWW: http://www.mcse.hu * |
| |
| Az MCSE elektronikus hírlevele és levelezõ listái: listadmin@mcse.hu |
| Hírlevelünk online archívuma: http://www.mcse.hu/mcseklev |
+----------------------------------------------------------------------------+
|
