******************************************************************************
A Magyar Csillagászati Egyesület elektronikus hírlevele 19100.04.27.
******************************************************************************
VIII. évfolyam, 899. szám
------------------------------------------------------------------------------
Megrendelés a listadmin@mcse.hu címre küldött levélben:
"subscribe mcseklev [non|win|cwi|852]"
Használati útmutató ugyanitt: "help mcseklev [non|win|cwi|852]"
------------------------------------------------------------------------------
Csillagászati hírek - Meteor, 2000. április
Megjelent a Meteor áprilisi száma. Kedvcsinálóul álljon itt néhány a friss
csillagászati hírek közül:
Az SN 1987A gyûrûje
Tizenhárom éve lángolt fel az 1987A jelû szupernóva a Nagy Magellán-felhõben.
Az elsõ HST-s megfigyelések már 1990-ben felfedték a csillag által néhány
ezer évvel korábban ledobott anyaggyûrût. A gyûrû sugárzása hamarosan új
erõre kap, mivel megérkezett hozzá a szupernóva-robbanás 13 éve elindult
lökéshulláma. Ennek elsõ jele 1997-ben mutatkozott, amikor egy fényes pont
jelent meg a gyûrûn. A 2000. február 2-án a WFPC-2 kamerával készült
felvételen további négy fényes folt jelentkezett. A következõ években a
jelenség erõsödni fog, a szupernóva-maradvány rádió és röntgen sugárzása is
növekszik — mindezzel feltérképezhetõvé válik a korábban kidobott gáz térbeli
eloszlása. (STScI PRC00-11 — Kru)
Óriásbolygó az Oort-felhõben?
John Murray (Open University) üstö-köspályákat tanulmányozott, melyek alapján
arra próbált következtetni, az Oort-felhõ mely részébõl érkeztek az objektumok.
Bár eredménye mindössze 13 kométa pályaelemein alapul, véleménye szerint a
statisztika arra utal, hogy az Oort-felhõben egy kb. háromszoros jupitertömegû
égitest kering, mely erõsen befolyásolja az üstökösmagok mozgását. Az objektum
átlagosan mintegy 4–5 x 1012 km távolságban, nagy inklinációjú pályán mozog.
Az állítás a csekély minta alapján statisztikai szempontból megkérdõjelezhetõ.
Érdekes egybeesés, hogy Daniel Whitmire és John Matese (University of Luisiana)
hasonló eredményre jutott. Õk már 82 üstökös pályáját tanulmányozták, és ebbõl
22 egy, az égen meghúzható ív "irányából" érkezett, melyet egy távoli
óriásbolygó, vagy egy barna törpe gravitációs hatása magyarázhat. Az õ
égitestük pályasíkja mintegy 30 fokos szöget zár be a Naprendszer fõsíkjával.
Sokan szkeptikusak az eredményekkel kapcsolatban. Brian Marsden szerint a cél
szempontjából mindkét esetben túl kicsi volt a vizsgált statisztikai minta,
mivel a tanulmányozott égitestek pályja csak közelítõleg ismert. Mindezek
mellett további lehetõségként felmerül, hogy a jelenséget egy, a Naprendszertõl
független, de az Oort-felhõn nemrég áthaladt vörös vagy barna törpe is
kiválthatta. (Astronomy 2000/2 — Kru)
A gömbhalmazok születése
A gömbhalmazok Tejútrendszerünk legidõsebb objektumai közé tartoznak.
Kialakulásuk a galaxisunk születésekor lezajlott folyamatokra is rámutat.
Yoshiaki Taniguchi (University Tohoku), Neil Trentham (University of
Cambridge) és Satoru Ikeuchi (University of Nagoya) a korábbiaktól részben
eltérõ elmélettel állt elõ. Eszerint a Tejútrendszer õsét képezõ gázfelhõ
összehúzódása elsõként a felhõ centrumában generált csillagkeletkezést,
méghozzá robbanásszerû hevességgel. Ennek eredményeként a közel egyidõben
keletkezett csillagok csillagszelei a felhõ belsejébõl kifelé haladó
lökéshullámfrontot hoztak létre. A nehéz, rövid életû csillagok
szupernóva-robbanásai tovább erõsítették a táguló hullámfrontot. A kifelé
haladó front a zsugorodó protogalaktikus felhõ anyagával ütközött. Ahol a
lökéshullám gyengébb, vagy a behulló anyag sûrûbb volt, ott még jobban
összenyomódott a zsugorodó felhõ anyaga. Az így keletkezett szuperóriás
molekulafelhõ-komplexumokból pedig kialakultak a gömbhalmazok. Ez a modell
megmagyarázza a gömbhalmazok többségének közel azonos korát, valamint
csillagaik igen alacsony, de létezõ nehézelem-tartalmát. Mindazonáltal sok
kutató szkeptikus az elmélettel kapcsolatban. (Sky and Tel. 2000/3 — Kru)
A Galileo folytatja
A Galileo ûrszonda 2000. február 22-én mindössze 198 km-re repült el az Io
mellett. A közelítés fõ feladata újabb felvételek készítése volt, melyeken
remélhetõleg a korábbi képekkel összehasonlítva kü-lönbségek mutatkoznak.
Emellett egy rádióokkultációs mérés a Jupiter légköri szerkezetének
megfigyelését is célozta.
A szonda az Ióhoz közelítve egyre erõsebb sugárzási övbe került, és
számítógépe kétszer is újraindította magát, szerencsére következmények
nélkül. A közelítés után, február 24-én egy harmadik újraindítás is történt —
úgy tûnik, ez napjaink ûrszondáinak jellegzetes betegsége. Az Io- és így
Jupiter-közelítések erõsen próbára teszik a Galileót, mely már eddig is a
tervezett sugárdózis kétszeresét viselte el. A mellékelt felvétel az 1999.
novemberi közelítéskor készült a Tvashtar Patera (é.sz. 61 fok, ny.h. 119 fok)
40 km hosszú repedésébõl kitörõ vulkáni felhõrõl, melynek kb. 1,5 km magas
oszlopa teljesen fehérnek látszik a képen. (JPL 2000/02/25 — Kru)
Tûzgömb Kanada felett
2000. január 18-án Nyugat-Kanada felett egy tûzgömb robbanását észlelték a
mûholdas rendszerek. Az esemény napközben, 16:43:26 UT-kor történt az é.sz.
65 fok 25´ ny.h. 134 fok 65´ pontja felett kb. 25 km magasságban. A robbanás
energiája 2–3 kT TNT-vel egyenértékû. (A Hirosimára ledobott atombomba
12,5 kT-s volt.) A helybéliek kb. két órán át látták a robbanástól keletkezett
porfelhõt, este pedig szokatlanul erõs világítófelhõ tevékenység volt a
nyugati horizont felett. (Sky and Tel. 2000/1 — Kru)
Verekedés egy meteoritért
Áprilisi tréfának is beillene az a történet, mely 1999 december 3-án az
ausztráliai Athalongoo kisvárosban történt. A beszámoló alapján napközben a
város egyik terére egy kb. ököl nagyságú meteorit hullott, enyhe süvítõ hang
keretében. A kõdarabot egy járókelõ a hullás után néhány másodperccel birtokba
vette. Az eseményt a hentes is látta boltjából, aki állítólag egy fagyasztott
kengurufarokkal rátámadt a szerencsés megtalálóra, és elvette tõle a
meteoritot. A történet eléggé felforgatta az egyébként csendes település
életét, a kõdarab birtoklásáért ugyanis mind a város vezetése, mind pedig a
bántalmazott elsõ megtaláló pert indított... (Spacenews 2000/2/21 — Kru)
+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET -- 1461 Budapest, Pf. 219. |
| * E-MAIL: mcse@mcse.hu * WWW: http://www.mcse.hu * |
| |
| Az MCSE elektronikus hírlevele és levelezõ listái: listadmin@mcse.hu |
| Hírlevelünk online archívuma: http://www.mcse.hu/mcseklev |
+----------------------------------------------------------------------------+
|
