******************************************************************************
A Magyar Csillagászati Egyesület elektronikus hírlevele 1999.11.24.
******************************************************************************
VII. évfolyam, 865. szám
------------------------------------------------------------------------------
Megrendelés a listadmin@mcse.hu címre küldött levélben:
"subscribe mcseklev [non|win|cwi|852]"
Használati útmutató ugyanitt: "help mcseklev [non|win|cwi|852]"
------------------------------------------------------------------------------
"Fotonszaurusz" - a riasztó kezdet...
Tisztelt Szerkesztõség!
Felháborodva hallottam a hírt a lágymányosi fénytorony építési terveirõl.
Mivel úgy vélem, a tervezõk figyelmét elkerülte pár szempont, itt ragadnám
meg az alkalmat, hogy szóvá tegyem ezeket.
Az ELTE lágymányosi épületének tetején helyezkedik el Csillagászati Tanszék
kupolája, es remélhetõen már a következõ évben beszerzésre kerülõ távcsõ. Ez
szinte egyedülálló lehetõség a csillagász szakos diákok számára, hogy az ég
megfigyelésével foglalkozhassanak. Egy 20 kilométerrõl is jól látszó, eget
beragyogó "fénytorony" mondjuk úgy, nem barátja a csillagászati észleléseknek.
A tervezett torony ettõl a kupolától 40 méterre van.
Itt jegyezném meg, hogy a nagyságrendileg 1 millió forintos költségû
távcsövet eddig még nem szerezték be, de az 500 millió forintos fénytorony
több tízmilliós állami támogatására Magyarországnak van kerete.
A tervezõk, úgy gondolom, a fényszennyezés fogalmával sincsenek tisztában.
Az, hogy a csillagos égbolt az emberiség több ezer éves kultúrájának szerves
része, manapság egyre inkább háttérbe szorul a nagyvárosok pazarló és
ésszerûtlen kivilágítása miatt. Hogyan is lehetne egy csillagporos ég
látványához egy "dizájnos" fénytorony hatásvadászatát hasonlítani! Ez egy
további súlyos lépés abban az irányban, hogy egy kétmilliós nagyváros lakói
a csillagképeket és a Tejútat legfeljebb csak könyvekbõl ismerjék meg.
A Magyar Tudományos Akadémia Piszkéstetõi Obszervatóriumából, amely 90
kilométerre helyezkedik el Budapesttõl, már így is nehézkessé váltak a
megfigyelések, ugyanis az egész délnyugati horizontot beragyogja Budapest
fénybúrája. Mennyiben támogatja egy ország kultúráját egyetlen csillagászati
kutatóintézete mûködésének veszélyeztése?
Hogy ne vádolhassanak túlzott szubjektivitással, lássunk pár külföldi példát!
Hogyan lehet az, hogy miközben Budapest fénytornyot épít, az Egyesült
Államokban a nagyvárosok lámpatestjeit fénybarát változatokra cserélik le,
amelyek CSAK lefelé világítanak, ezzel csökkentve a városok kivilágítását, és
a természetes élõhelyek átlagos éjszakai megvilágítását? Mert kérem, egy
nagyváros körül is élnek még állatok, éjszakai élõlények, amelyek a természet
millió éves rendje szerint az éjszakát "sötétben" szeretik.
Miközben "végtelen térbe futó fénytengely" válik Budapest felett láthatóvá
akár 20 kilométeres távolságból, Texasban fényszennyezés elleni
törvényrendelet lép életbe. Vagy gondoljunk arra, hogy a közelmúlt éveiben a
diszkós lézerek hirtelen elterjedésével majd ritkulásával hány ilyen forrást
tiltottak be Ausztriában, mert elterelte az autóvezetõk figyelmét, és
baleseteket okozott? Ha már az "elsõsorban a turisták és az érdeklõdõk
csábításáraról" beszélünk, akkor talán vessük tekintetünket a
Kanári-szigetekre, amely cáfolhatatlanul turistaparadicsom, és több
passzusra kiterjedõ fényszennyezési rendelet szabályozza a kültéri világítást,
mindennemû lézert és fényjátékot betiltva! Dánia partjainál járunk, mikor a
II. Világháború befejeztének 50 évfordulója alkalmából lézeres játékot
tartottak, es ezrével sodródtak a partra a döglött vadkacsák, ugyanis éppen
vonulási idõszak volt, és ezek a madarak a csillagok alapján tájékozódnak.
Sok turistának szemet szúrt már, hogy a Gellért-hegyrõl nap mint nap
megfigyelhetõ diszkólámpa, amely a várnegyed felett "csóvál", valahogy
nincsen összhangban a Budai vár látványával. Nem is beszélve arról, hogy egy
ilyen fényszörny a légi forgalmat is zavarja!
Ami fõleg meglep, az az, hogy nem reklámcégek és multinacionális
nagyvállalatok támogatjak ezt a tervet, hanem az értelmiségi oldalról, így
Hámori József kulturális minisztertõl, Pokorni Zoltántól, az oktatási tárca
vezetõjétõl és Kroó Zoltántól, a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkárától is
megerõsítést nyert. Bízom benne, hogy döntésüket újramérlegelik a fenti
szempontok figyelembevételével.
Tudom, és remélem, hogy szép számmal lesznek még olyan turisták és
látogatók is, akiknek értékítélete helyén van, és hozzám hasonlóan úgy vélik,
hogy a mûvészet és a természet tisztelete egymásnak nem mehet a rovására.
A csillagos égbolt, annak joga, hogy bolygónkról kitekinthessünk a minket
körülvevõ Univerzumba, az emberiség nagy kincse, és kétlem, hogy bárkinek
jogalapja lenne ezen csorbát ejteni. Márpedig egy közvetlenül az égre világító,
grandiózus, energiát es pénzt emésztõ fénytorony vitathatatlanul ezt teszi.
Ez nem kultúra, ez nagyzási hóbort. Ehhez a tervezet jelenlegi támogatói közül
senki sem adhatná a nevét.
Tisztelettel és reménykedve más emberek józanságában is,
Bakos Gáspár
ELTE, IV. éves fizikus-csillagász hallgató
Magyar Csillagászati Egyesület
+----------------------------------------------------------------------------+
| MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET -- 1461 Budapest, Pf. 219. |
| * E-MAIL: mcse@mcse.hu * WWW: http://www.mcse.hu * |
| |
| Az MCSE elektronikus hírlevele és levelezõ listái: listadmin@mcse.hu |
| Hírlevelünk online archívuma: http://www.mcse.hu/mcseklev |
+----------------------------------------------------------------------------+
|
