Sziasztok!


>   ... bár az ivesre hajlitott
>   egyágú tartót még nem próbáltam, bár asztmondják az se rossz.
>   Ha valakinek van tapasztalata ezzel akkor irja le.
>
>                                                              üdvözlettel:
>                                                            Almási Csaba


Lobog. Léptetőmotorral megáldott mechanikán meg kiváltképpen vacak. Ha
kellőképpen vastag ahhoz, hogy ne lobogjon, akkor meg kissé lágyítja a
képet - büntetlenül nem lehet a fényútban manipulálni semmit. Azonban ki
tudja megmondani a lágyság mértékét anélkül, hogy két tejesen egyforma
távcső ne állna egymás mellett, - az egyikben négylábú tartó, a másikban
hajlított - s lehetne ugrálni a két kukker között, hogy na, melyikben milyen
a Jupiter? A - Nyözö által említett - Dán András - féle 32 cm-es Newtonban a
hajlított láb a 36 cm-es tubusban 4mm-es laposvasból készült. Ez kellőképpen
stabil. Azonban András következő távcsöveiben már nem alkalmazta ezt a
módszert, s e lágyság dologra pont ő hívta fel a figyelmemet. Kár, hogy
nincs Andrásnak emailja...
Kétlábú, egymással derékszöget bezáró, viszonylag széles, ám nem túl vastag
vaslemezből készített tükörtartót viszont már készítettem, s nem is volt
rossz ( csak nem volt igazán derék az a szog ;-) ). Berkó Ernő a cső később
hozzád került, mi a véleményed róla? S Balog Laci, neked? Nálam mindketten
tovább használtátok.
Én is ajánlhatok tükörtartó láb anyagot: acél pántolószalag. 15 cm-esig OK!

Üdv        Varga Tibor