Kedves Zsolo!

Alapjaiban egyetértek veled, ám nem tartom fair-nek, hogy amikor amatőr
készítésű távcsövet említesz, akkor amerikai, ráadásul a szériánál négyszer
drágább távcsővel példálózol. Mi itt Magyarországon vagyunk, - és miután a
létrejötte óta figyelemmel kísérem ezt a listát - az a meggyőződés alakult
ki bennem, hogy itt nem a vastagpénzű réteg levelezik, hanem mindenki keresi
azt a megoldást, ami az átlag magyar viszonylatban még elfogadható. Tehát,
ha amatőr, akkor az csakis magyar, esetleg valamelyik szomszéd állam
lehetne, szerintem az összehasonlítás így, s csakis így lehetne korrekt! Én
a kezdőknek, a szerényebb anyagi lehetőséggel rendelkezőknek mindenképpen a
hazai készítésű távcsöveket ajánlom. Ezenkívül javaslom minden kezdő,
kérdésekben bővelkedő amatőrnek, hogy ne úgy kezdje: ...xen, ...fire, stb.
hasonlóan lenyűgöző nevű márka az Isten! Magyarországon ez ma sajna nagyon
keveseknek lehet összehasonlítási alap!

S most bemutatkozom, mert nem szándékoztam addig, míg nincs érdemben
mondanivalóm:

Nevem: Varga Tibor (1956)
Lakhelyem: Bokod (Komárom megye)
Csillagászathoz való kötődésem: kb. 13. életévem
Szervezetekhez való kötődés kronológiai sorrendben: CSBK, MACSIT, MCSE
Csináltam eddig öt Newton távcsövet 10-15-20 cm-eseket, s az ötödikkel
vagyok elégedett, bár a negyedik, egy 20cm-es képminőségét - jelenleg Berkó
Ernő tulajdonában némileg átépítve - mindenki megcsodálta. Végül vettem egy
C8-at. NEKEM jó! De amíg nem volt, sem voltam elégedetlen. :-) Az is igaz,
hogy a Zeiss 80/1200 AS objektív képalkotását bolygóra egyik sem múlta
felül. Jelenleg egy 25, és 32 cm-es Dobsonon ügyködöm. Biztosan jók lesznek!
Az igényekhez, s pénztárcákhoz igazítva - mint Zsoló is írta. A tükröket
egyik távcsövemhez sem én csiszoltam, s bár ez nem reklámújság, mégis hol
tájékoztassuk a kezdő amatőrt, ha nem itt - sajnos egyelőre az ágasvári
kerekasztal beszélgetésről nem olvastam egyik listán sem -  én a Csatlós
tükrök mellett teszem le a voksom. Ám a Meteor huzamosabb idejű
tanulmányozása, az MCSE rendezvényekre való mászkálás idővel jelentős
ismeretekhez juttathat bárkit, akárcsak engem. Foglalkoztat a CCD
képkészítés, no itt volt kudarcom rendesen! Jelenleg a webkamerás,
változtatható integrációs idejű állóképkészítés lehetősége köt le -
szoftverem van, webkamerám nincs -, panelkamerás hold-, és napképeket már
sikerrel készítettem.

Végül egy kérdés a gyakorlott távcsőépítőkhöz:
Néhány hete olvastam egy mondatot itt a listán: "...a klasszikus háromlábú
segédtükörtartó..." Miután senki sem reagált erre a megjegyzésre,
megkérdezem, elavultak volna az ismereteim, miszerint a tükörtartó lábbal
szemben is megjelenik egy fénytüske a csillag körül, s eszerint a
"klasszikus" háromlábú segédtükörtartó esetén hat tüskét látunk, míg a
négy-, vagy kétlábú tükörtartónál négyet, mint azt oly sokszor
megfigyelhettük obszervatóriumi távcsövek felvételein -s halkan megjegyzem,
tapasztaltam én is, mikor kétlábú segédtükörtartót építettem?

Amatőrcsillagász Üdvözlettel        Varga Tibor

----- Original Message -----
From: TAVCSO-l: Szalma Zsoló
To:
Sent: Monday, August 07, 2000 10:44 PM
Subject: Re: Tavcsokeszites


> >  Szent meggyozodesem, hogy hazilag is lehet olyan jo tavcso-
> > vet kesziteni mint a gyariak. Sot....!
> > Azt tapasztaltam, hogy sok kezdo erdeklodo lesz a bolti
> > "megbizhato" tavcsovek aldozata. Sokan jobban biznak a
> > csicsas cimkekben, mint a "rejtett, valodi valosagban"
>
> Én is egyetértek azzal, hogy nem minden arany, ami fénylik. A név
önmagában
> nem biztos, hogy garancia, és a külcsíny gyakran elfedheti a gyenge
> minőséget. Igázából szerintem a kérdés nem az, hogy "gyárit, vagy házit",
> hanem az, hogy  "milyen minőséget kapok". Az, hogy egy távcső gyári, vagy
> házi még magában nem mond sokat a minőségéről. Mindkét tábornak van sok
> kíváló és kevésbbé kíváló produktuma is. És a minőséget nem az fogja
> eldönteni, hogy a távcső egy profi optikai szerelőcsarnokban készült, vagy
a
> házam hátsóudvarában. Sokkal inkább döntő, hogy a készítők mit "fektetnek
> bele" egy-egy kezük alól kikerülő távcsőbe. A Meade, vagy Celestron
kukkerok
> többségének minősége nem tartozik az élmezőnybe. Pedig mindkét cég eléggé
> tökeerős ahhoz, hogy igazán jó távcsöveket készitsen. De mivel műhelyeik a
> tömeggyártásra lettek berendezkedve, ez rányomja a bélyegét termékeikre
is.
> Alkatrészek fel a futószalag egyik oldalán, kész távcső le a másikon.
Lehet
> dobozba rakni és postázni a dealereknek. Időnként egy-egy távcsövet
> kiemelnek a sok közül, megnézik, hogy minden rendbe van-e. Nem tudom
> elképzelni, hogy az ilyen nagy szériában gyártott távcsövek (pl. a Meade
LX
> sorozata) igényes quality control-ban részesülnének. Ígyhát az is
> előfordulhat, hogy néha egy-egy, az átlagosnál is gyengébb példány is
> dobozba kerül. A Celestron C9.25-ös SCT-je jóval kisebb szériában készül,
> mint a többi Schmidt, ami meg is látszik a  róla írt pozitív
> távcsőtesztekben.
> A másik oldalon ott vannak azok a távcsővek, amelyek egyéni megrendelésre
> készülnek, készitőjük figyelmet fordít arra, hogy a gyártás valamennyi
> fázisában biztosítva legyen a megfelelő minőség ellenőrzés, és addig nem
> adja ki kezei közül, amig ő maga nincs megelégedve vele. Bizonyos
> szempontból ezek "házi" távcsövek, azonban egyátalán nem olcsók. Sőt,
> általában többszörösen drágábbak kommersz testvéreiknél. A készítésbe
> fektetett munkát meg kell fizetni. Cserébe viszont nem kell azon
aggódnunk,
> hogy kukkerunk vajh mennyire jó minőségű. Hogy amerikai példánál maradjak,
a
> Starmaster Dobson-ok talán a legjobb minőségű amatőrök számára készült
> tükrös távcsővek közé tartoznak. Vehetek 500 dollárért egy 25 cm-es Meade
> Starfinder Dobsont, vagy 2000 dollárért egy 25 cm-es Starmaster-t. Igen,
> négyszer annyit fizettem, de cserébe a távcövem mélyén egy Zambuto tükör
> lapul, nem kell attól tartanom, hogy az okulárkihuzat műanyag és gyenge,
nem
> lesz gond a mechanikával, stb.  Persze azért a Meade is kielégiti az
átlagos
> igényeket. Tehát végső soron a döntésben egyéni igényeink, ízlésünk dönt.
> Meg persze pénztárcánk.
>
> Üdv!
> Zsoló
>
>
>
>