Szervusztok!


Berente Béla vagyok. Már 42 éves..:-))

Csillagászattal már elég régóta foglalkozom, optikával
szintén.
Valamikor 1975-ben rendeltem meg az első "Urániás" előcsiszolt
korongpárt. Az akkor megjelent Távcső világa alapján csiszoltam,
de
sehogy sem tudtam jó képet elérni a tükörrel.
Három év múlva, mikor "felkerültem" Budapestre tanulni, és az
Országos
Műszaki Könyvtárból ki tudtam kölcsönözni az Ingalls-féle
Telescope Making I.-II.-III-at, és a Howard: Standard Handbook for
Telescope Making-ot. Ezekben a könyvekben levő bőséges ismeretanyag
segítségével már egyből könnyebben ment a munka.
A Standard Handbook-ot nagyon tudom ajánlani mindazoknak, akik jó
parabola tükröt szeretnének csiszolni, mert ebben a könyvben
olvastam
a legjobb gyakorlati leírását a csiszolásnak, polírozásnak és
parabolizálásnak.
Jelenleg 210/2130-as központi kitakarás nélküli un. Yolo
távcsövem van.
A mostani Meteorban lehet erről olvasni éppen.

Cak egyetérteni tudok Varga Attilával, hogy nem feltétlenül csak a
gyári távcső
jelenthet igazi minőséget.
A távcső lelke az optika! Az, hogy hogyan van öltöztetve, az
szerintem másodlagos.
Egy kitűnő optikájú Dobson szerelésű távcső biztosan
többet ér, mint egy profi
mechanikájú, csillogó-villogó tubusban díszelgő gyengébb
optika.
Természetesen ugyanez a kitűnő tükör masszív óragépes
mechanikán komfortosabb
észlelést biztosít, és tágabb észlelési lehetőségeket.
Akinek van kitartása, be tudja szerezni az anyagokat, egy-két
könyvet,-bátran
nekivághat a tükörcsiszolásnak!
Egy kitűnő tükör elkészítése sokkal nagyobb örömet ad,
mint hatalmas pénzért
ugyanezt megvenni.
Valószínűleg az anyagok (üveg, csiszolóporok stb.) beszerzése
nagyobb feladat manapság,
mint ezeket az anyagokat utána felhasználni. :-)



Baráti üdvözlettel:
                                 Béla