Tiszteletem!

Lássuk először az utóbbi témát. Bozsoky Jani felvetésére
nem vita, kiegészítés követketzik.
> középvonalában. Majd hozzácsavarozni a merevítőt. Fontos, hogy a lábak
> forgópontjához közel essen ez a rögzítés, mert így nem botlik-nyeklik össze
> vissza a láb nagyobb terhelés alatt.
Valóban igaza van Janinak, bármilyen állványt meg lehet a jelzett
módon erősíteni. Az más kérdés, hogy __szerintem__ nem a
forgásponthoz közel (remélem ugyanazt értjük ezalatt... :)
célszerű ezt tenni, hanem kb. az állványmagasság felénél,
így ugyanis a műszer súlya által okozott terhelést jobban
felveszi a beépített 3szög-merevítés.

Remegés ügyben érdemes megfigyelni a felállítás talajának
és a remegősségnek az összefüggéseit is. Puha talajon a műszer
süpped, "tükörbetonon" a mellette mocorgó észlelő által keltett
rezgések a műszert is "hangvillásíthatják" :)) Hasonlóan
kellemetlen pl. egy rücskös, már kipergett kötöanyagú
beton, aholis a kavicsok között a gondosan beállított műszer
egy enyhe mozdulatra is lehuppanhat, ha egyik lába épp
egy kerek kavics tetején állt. Ilyen lehet kissé lejtős terepen
is. Fix észlelőbetonnál érdemes lehet a betonba kis vájatokat
helyezni, amibe beleül a háromláb.

Jómagam használtam Soligor állványt a 150/750-es tubussal...
Sohasem tapasztaltam a nevezett rezgés-problémákat. Igaz --
már csak méretemből adódoan is -- sohasem használtam teljesen
kihúzott háromlábbal, hanem teljesen összecsukott állapotban.
Így nem tapasztaltam még remegési problémát, CCD-s munka alatt
se. Vannak másoknak is velem megegyező tapasztalatuk.

A másik a dobson-ccd ügy. GyRos levelére írom:
> Nos én is áttanulmányoztam a kérdéses weboldalt, s nekem
> az a véleményem, hogy akár hírdetés-szagú a hír, akár nem,
> mindenesetre igaz, csak esetleg nem úgy, ahogy az előzmények
> (mármint CCD-zés Dobsonnal, e lista korábbi hozzászólásai)
Ebben egyetértünk, itt a definíciókon volt a hangsúly. A közölt
képek szépet, ezt szerintem senki nem vitatta. Nem hinném azonban
hogy a képek teljesen hétköznapi dobsonnal készültek, vagy az ürge
valódi fakír. :))) Miért mondom ezt? :))) A videó-ccd 1/2"-os ugye
jó esetben... (a videó ccd-knek általában a képátlóját adják meg
collban) Vegyünk egy átlagos, pl. 1m-es fokuszú dobsont. A 1/2"
(cca. 12,7mm) egy ekkora fókuszú optika primer fókuszsíkjában
0,73fok. Az ég 4perc alatt fordul 1 fokot, ezen a _képátlón_ tehát
km. 3 perc alatt vonul végig. Persze egy összegzett, vagy átlagolt
képhez csak az egyes részképek közös képterülete használható, így
ennyi időd nincs képeket gyűjteni, hacsak nem 1x1 pixeles végeredményt
akarsz.... Magyarán állandóan vissza kell cibálni az objektumot a
dobsonban.... Ez az amire mondhatjuk azt, hogy fakír dolog.

> mélyeges képek ekvatoriális platformon, tehát követéssel készültek
Látod, itt volt a kérdéskör lényege. Én is és mások is kifejtették,
hogy a dobson definícióba nem biztos hogy belefér ez az ekvatorialisság,
és követhetőség. :)) Ha megnézed mit írtunk be kell látni nincs
ellentmondás kettőnk szövegei között.

> de a lehetőségeihez képest a készített képek akkor is elismerésre
> méltóak. Sokat ezek közül jobbnak ítélek meg más amatőrcsillagász
> hűtött CCD-jével készített felvételénél.
A kulcs a "lehetőségeihez képest"-ben van. :) L. majd lentebb.
Ezt szintén elismerem. Ne feledd azonban a következőket, ami miatt
mondtam én azt, hogy nem mindegy, hogy videó-ccd, vagy hűtött ccd.
1. a videó ccd-ből kapott képek színmélysége tudtommal max. 8bit,
   azaz 256 árnyalat. Ennek fontosságáról már egyszer bővebben
   elmélkedtünk, így inkább kihagynám a részleteket. :)
2. az egyes képeknek a rövid exp. alatt valóban elmegy a jel/zaj
   viszonya, de ennyi idő alatt a szemed által észrevehetőnél
   csak kevéssel halványabb dolgok fognak kilógni a zajból.
3. az általad említett 2.56s hosszú exp.  alatt (dobsonban,
   követetlenül) bemozdulnak a frame-ek. Ha követed, akkor is
   nő a hűtetlenség miatt a sötétzaj, amibe a halvány dolgok
   "belefulladnak", hiába is vonod le a dark-képet. Picit jobb
   a helyzet mint a 2. alatt, de nem sokkal.
4. Hiába lesz nagy képszámod, csupán a képek számosságának növelése
   nem elég a határfényesség kitolásához! Éppen ezért használnak
   ilyeneket elsősorban bolygózásra, holdazásra, és nem mondjuk
   14m-s galaxisok rögzítésére. :) A bolygó elég fényes, és miután
   pl. a gázóriások forgása elég gyors a rendelkezésre álló 2-3
   perc alatt webcam, vagy videó-ccd hasznosabb lehet a lassú
   képletöltésű ccdkamerákkal szemben. Ha utóbbiak is bírnák a
   többtucat frame/sec tempót, szebb képeket kapnánk, a nagy
   színmélység vitathatatlan előnyei miatt.

A kétféle eszköz kétféle célra jó. Ezért érzem fontosnak a
korrekt tájékoztatást, hogy milyen kamera a kamera. Hűtött,
hosszú expozíciós idejű képekre alkalmas műszereket szokás
CCD-kameraként, a nevezetthez hasonló szerkezeteket videó-CCD
kamerának. A bemutatott mély-ég képekhez hasonlókat jelentősen
kisebb műszerrel is el tudsz készíteni hűtött CCD-kamerával. Abban
igazad van, hogy "van aki hűtött kamerával is vacakabbat csinál",
de az egyén tudása, technikai, elméleti háttere, odafigyelése is
jelentősen beleszól egy-egy digitális kép végső minőségébe. És
nem is kevés ennek a tényezőnek a hatása szerintem!

Javasoltam is Fűrész Gábornak hogy kéne egyszer egy "képfeldolgozó
versenyt" csinálni, amikoris mindenki ugyanabból a nyersanyagból
készítene kész képet. Aztán ez az ötlet elakadt, de szerintem
érdemes lenne kipróbálni.

Nyözö