Kedves Amatőrtársak!

> Mindkettőtöknek igaza van, de!

Szerintem senkinek nincs igaza. Pontosabban mindenkinek igaza van a tükör-lencse kérdésben, csak éppen nem a lényegről folyik az eszmecsere!

Szerintem itt az ideje, hogy megengedjük gondolataink báránykáinak, hogy e nevezetes probléma kertjében legelésszenek egy kicsit! :-)

Ennek okán felvetnék néhány érvet amelyekből szerintem ki fog kiderülni, hogy a kitakarás talán a LEGKISEBB baja a tükrös távcsöveknek. Sajnos azonban az ember hajlamos EGYETLEN bűnbakot keresni ott is, ahol egy egész bűnbanda tevékenykedik. És itt pontosan ez a helyzet: a kitakarás csak egyik problémája a tükrös rendszereknek, és igazán csak akkor rontja a képet, ha sok van belőle. A kis kitakarású tükrös rendszerekben (20% kitakarás alatt)a hatása gyakorlatilag elhanyagolható, mégis mindenki a kitakarást ülteti a tükrös rendszerekkel kapcsolatos ellenérvek vacsorájának asztalfőjére :-). És persze így nem is sikerül megmagyarázni, hogy a kis kitakarású tükrös rendszerek miért nem adnak azonos képminőséget egy ugyanakkora APO mellé állítva. Pedig a magyarázat egyszerű:

A tükrös távcsövek TÖBB problémával rendelkeznek, amelyek eredője a VÉGSŐ MAGYARÁZAT. Egyenként ezek a problémák kicsik, de összeadva már jelentős a hatásuk. Lássuk melyek ezek:

1. A tükrök felülete sokkal több fényt szór, mint a lencsék felülete. A 89% visszaverésű hagyományos alumínium bevonat esetén a 11% "elvesző" fény java szétszóródik és a kép kontrasztját rontja. Emiatt 2 visszaverődés után már csak kb. a fény 80%-a halad a fókuszpont felé, a maradék kb. 20% jelentős része a kontrasztot rontja. CSAK ezt figyelembe véve egy 20 centis tükrös távcső képkontrasztja már csak egy kb. 16 centis refraktornak felel meg (mivel a diffrakciós limit közeli részletek felbontásakor a kontraszt nagyjából egyenesen arányos az átmérővel és ez az am igazán számít bolygózáskor). Természetesen modern, nagyobb fényvisszaverésű bevonatok alkalmazásával ez a probléma csökkenthető. Aki ennek a hatásnak a létezését a saját szemével szeretné látni, tegyen egy dielektrikus zenittükröt egy belül jól árnyékolt APO távcsőbe és nézze meg a Hold mellett milyen sötét az ég, majd ugyanezt próbálja ki egy hagyományos zenittükörrel. A különbség nagyon jelentős lesz, pedig itt csak egyetlen tükörfelületet tesztelünk, míg egy reflektorban legalább kettő van.

2. A(z aplanatikusra tervezett) lencsék nagyon érzéketlenek a jusztírozásra míg a tükrös rendszerek igen érzékenyek. Mivel teljesen tökéletesen jusztírozott távcső nem létezik, ezért minden távcső képét rontja valamennyire a jusztírozási hiba. Csak éppen azonosan pontos jusztírozás mellett a tükrös távcsövek képe sokszorosan romlik.

3. A termikus problémák a tükrös rendszerekben sokkal jelentősebbek, mivel a nagy tömegű főtükör alul van, tehát a róla felszálló meleg levegő végigfolyik a tubus belső fala mellett, a leképezést rontva. A refraktor objektívje felül van, így a tubusban egy felülről lefelé csökkenő hőmérsékleti gradiens alakul ki, de a levegő a tubuson belül NYUGALOMBAN VAN. Mivel nincsenek hőáramlások, nem keveredik a hideg és a meleg levegő, tehát nem okoz optikai hibát (pontosabban okoz, de sokkal kisebbet).

4. A lencséken átmegy a fény, a tükrökön visszaverődik. Ha az optikai felület deformálódik (pl. az optika meg van szorítva a foglalatban, húzza a gravitáció vagy nem egyenletes a hőeloszlása) akkor a tükör esetén a mechanikai deformáció duplájával romlik a hullámfront, míg lencse esetén (n=1.5 törésmutatóval számolva) a keletkező hiba a mechanikai torzulás fele, tehát legalább 4x-es különbség itt is (de a légréses lencsék esetén még ennél is kisebb, mivel a deformált lencsetag hátsó felülete is torzul, ennek ellentétes az optikai hatása, tehát még a maradék hiba nagyobb részét is kioltja).

5. És persze ott a kitakarás is, hozzáadva a segédtükör tartólábainak hatását.

Ezen hatások midegyike bizonyított tény, de önmagában egyik sem okoz akkora hibát, hogy vele indokolható lenne az okulárban látott képek különbsége. Együtt azonban már jelentős a hatásuk.

A néphiedelem szerint a tükrök valamivel gyengébb kontrasztja kompenzálható a nagyobb átmérővel. A nagyobb átmérő viszont több légköri zavarást is jelent, tehát bolygózás során nehezebb vele a gyengébb kontrasztot kompenzálni, mint azt elsőre hinnénk.

Ez persze nem azt jelenti, hogy tükrös távcsővel nem lehet sok csodát látni az égen, de szerintem a bolygós műszerek még sokáig a lencsék maradnak.

GyP