Szia !

>"time-delay integration (TDI)"-nek nevezett technika, amikor az égitestek
>mozgásirányával párhuzamosított CCD-ből pont olyan sebességgel olvassuk ki
a
>sorokat (oszlopokat?), mint az égitestek mozgási sebbessége a CCD-n. Így
egy
>álló helyzetű Dobson-nal le lehet képezni egy sávot az égboltból és a
>CCD-ben minden égitest fénye addig integrálódik, amíg az égitest végigmegy
a
>CCD látómezején. Persze az egészhez olyan CCD/szoftver kell, ami támogatja
a
>TDI-t.


Teljesen igaz, hogy ezzel a módszerrel lehet Dobson szereléssel "hosszabb"
integrációjú, esetleg mély-ég felvételt is készíteni.
Viszont ahogy a listán zajló levelekből kivettem nem igazán erről volt szó.
A hazai viszonyok között létező Dobson távcsövek sok szempontból nem
az igaziak ilyen célra. (Nem erre készültek.)
Nem könnyű párhuzamosítani a kamerát az égi egyenlítővel. Nehéz a
pozícionálás, objektumbeállítás (hacsak nem találomra akar valaki
dolgozni) a finommozgatás, rögzíthetőség megoldatlansága miatt.
Úgy általában sem életszerű ez a módszer.
TDI-módszer ügyében valóban Papp István tudna neked legtöbbet
mondani, nem tudom jelen van-e a listán.

Én sokat dolgoztam már CCD-vel, kisebb-nagyobb távcsövekkel.
Nyözö is, Gyros is, Kiss Gábor is, stb. Órákat tudnánk mesélni, hogy
mennyi macerával jár relatív elfogadható óragépes mechanikával
egy-egy jobb kép elkészítése. Kifogni a jó nyugodtságú pillanatokat,
stb.. A sok felvétel, sok sötétkép macerája.
Pedig itt a képmezőben viszonylag stabilan álló célpont,
objektum megörökítéséről van szó. Egyik kép nem jó, jön a másik.
Ehhez képest az általad felhozott módszerrel mindíg újra be kell
(tudni is) állítani az objektumot, elindítani egy integrációt, várni
az eredményt, és így tovább.
Így általános célú Dobsont TDI-móddal használni elég nagy
fakírság, bár valóban nem lehetetlen, attól függ, mi a
cél. Bebizonyítani a majdnem lehetetlent, vagy dolgozni.
Kinek mire van ideje. Persze más az ég alatt végigjárni egy-egy
módszer buktatóit, meg más az Internetről okosnak lenni.
Ez nem kioktatás akar lenni, de az életben nem minden olyan
egyszerű, természetes, mint a szakirodalomban. Főleg nem
amatőrzsebbel.

A TDI-mód gyakorlati céljának (és hasznosságának) én mást
látok. Nagylátószögű objektívval nóvakeresés, mint Papp István
csinálta, igaz egysoros chippel. Így nagyobb égterület letapo-
gatása valósítható meg.

Vagy rövid idejű események (kisbolygó-csillagfedés) időbeli
"széthúzása" a képen. Ehhez az óragépsebességtől kissé
eltérő sebességű léptetéssel van lehetőség.

Esetleg üstököskövetés. Ha a léptetési irányt (chiphelyzetet)
beállítjuk az üstökös csillagokhoz viszonyított mozgásirányába,
a léptetési sebességet pedig az üstökös csillagokhoz viszo-
nyított sebességével hozzuk összhangba, ez is megoldható.
Persze ezekhez kell óragép.

De azt hiszem igazából nem is CCD-kameráról, hanem
digitális kameráról volt szó a vitában. Ezeknél nem olvastam
TDI-módról.

Az eredeti saját kérdésedre a választ Papp Istvántól várd,
esetleg próbáld meg a Csillagkép listán.

Üdvözlettel: Ernő.