Szia!

Valóban félreértettelek. :)

> A CCD-ből való kiolvasásnál a töltések mindíg egy pixelny
it haladnak a
> kiolvasás irányába, tehát ha pont olyan kiolvasási sebesség
et állítunk be,
> hogy ez alatt az idő alatt a csillag képe is egy pixelnyit haladjon

> ugyanebbe az irányba, akkor az új helyen tovább összegződik a
csillag fénye,
> egészen addig, amíg le nem megy a CCD-ről. Csak ekkor kerül a c
sillagnak

Igen, ebben igazad van. Persze itt is van veszteség a léptetésekkor
,
de ez más helyzet. Azonban a dolog szerintem így is problémás
dobsonilag. Egy dobson azimutális szerelésu", így a látómezo" c
sillagai
csak szu"k ido"határon belül fognak párhuzamosan menni a pixelekkel
, egy
egészen rövid ido" után elforog a képmezo". :((

Ha pedig a dobson paralaktikus alátéten van, akkor az egy paralaktiku
s
távcso"állvány. Amolyan egyszeru", fábol készítheto", fatük
rös. :)))

> megfelelő töltéshegy kiolvasásra. Tehát a csillag fénye ige
nis addig
> összegződik, amíg végighalad a teljes CCD-n (leszámítva a f
elvétel be- és
> kivezető szakaszát, az ott lévő csillagok nem a teljes CCD-n me
nnek végig).

Igen, ok, félreértettelek. :)

> ahhoz, hogy valóban csak a Hold+bolygók fényképezhetők-e egy
Dobsonnal.
> Egyébként a kiterjedéssel rendelkező objektumok leképezésé
nél nem a fényerő
> számít inkább az átmérő helyett?
A fényero" ugyebár ero"sen köto"dik az átméro"höz is... :)))
Nagy átméro"vel

több fény lesz ugyan, de a képskála is nagyobb, mert normális m
ino"séget
elvárva ugyanúgy van ésszerü határa egy nagy kukker fényerejé
nek mint a
kicsinek -- so"t. A nagyobb felület pontos megmunkálása jóval drá
gább
mint tudjuk...

Nyözö