Szia !

>Talán nem kéne ex-katedra kijelelnteni, hogy Dobson szereléssel nem lehet
>fényképezni.
>Erre nagyon sok amatőr a világon rácáfolt. Kétségtelen, hogy számítógépes
>vezérléssel, de van lehetőség a megvalósításra. Erre a választ
>megtalálhatjátok Mel Bartels és sok társának az  megépítésre vonatlozó
>leírása a Weben.


Valamit félreértettél nem erről van itt szó. Bozsoky János nem ilyen
Dobsonokat készít.

Amúgy Nyözö válasza közelíti legjobban az igazit. A Dobson szerelés
egy "életforma". Könnyen hordozható, kezelhető nagy távcsövek
készíthetők így el. A "feltaláló" bemutatási célból készített ilyen
távcsöveket.
Ha ezeket motorizáljuk, számítógépesítjük, akkor már nem a
Dobson szerelés lenne a helyes megnevezés, hanem egysze-
rűsített altazimutális szerelés. Az esetleges hosszabb vezetett
felvételek készítéséhez a látómező elfordulása miatt egy
derotátort is kell a számítógépnek vezérelni.
Sokan raknak Dobson távcsövet altazimutális, extrém esetben
ekvatoriális platformra. De a Dobson távcsövesség itt már
másodlagos.

Az én 35-ös távcsövemet sokan látták már Dobson szerelésben.
Most a zsámolyból kiemelve ekvatoriális állványon van. Így ez
most ekvatoriális távcső. Ha a zsámolyt a kupac tetejére teszem,
akkor is az marad.

Az állótávcsöves asztrofotózáshoz pedig jelent meg Mizser
Attilától egy cikk a Meteorban, még a Hale-Bopp érában.
Ott van egy hasznos kis táblázat, hogy milyen fókusszal,
mennyi expozíciót lehet elkövetni, hogy csillagszerű legyen
(bemozdulásmentes) még a leképezés.

Ez könnyen ki is számolható, ha ismered a fókuszt, és az
elvárt felbontást, valamint a pólustávolságot.

Üdvözlettel: Ernő.