Tápiómenti levelezőlista archívum
  2024.03.29
 TAVCSO archívum 
 MCSE 
 levelezőlisták 
Dátum: 2002-05-25 10:35:30
Feladó: Kiss Gábor
Tárgy: Bozsoky_János_8-as_pont
Kedves János!

Eddig sohasem szóltam bele a lassan már egy éve olvasott vitákba, de most
olyasmit olvastam,
ami nem teljesen igaz. Egy pár hete még nem írtam volna meg a véleményem a
dologról, de most
vettem észre, hogy egyre többen és többen kezdenek digitális
asztrofotózással foglalkozni ( nagy örömömre),
így talán szólnék pár szót.
Ha már az emberek, a "kezdők" félreinformálásánál tartottunk:

>8. A távcso lelke az optika. A mozgatószerkezete pedig az állványzat. Az
>most mindegy, hogy milyen fajta. Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy
>minimum 100 ezreket költsenek egy fotózásra alkalmas parallaktikus
>állványrendszerre. Ezért számukra csak a Dobson szerelés marad. És lehet
>Dobson szerelésel szép digitális fotókat készíteni a Holdról, Napról, pár
>mélyég objektumról.

Erről a dologról szeretnék picikét részletesebben írni. Először is, nagyon
szeretem a Dobson szerelést,
mint ahogyan sokan mások is, nincs jobb mint valahol "ledobni" a távcsövet,
és az ember már póluson is van.
Nem kell adapter, kábek, számítógép, nincs is ennél kényelmesebb. Igaz, nagy
nagyításoknál gond lehet a követés
hiánya, de még így is élvezetes a dolog.

DE, az asztrofotózás egy teljesen más tészta! Lehet asztrofotókat csinálni,
és lehet minőségi képeket csinálni. Nem tudom,
a "szép" fotókon Te melyiket értetted. Szerintem, ha valaki beruház egy
digitális kamerába asztrofotózás céljából, az minőségi képeket
akar készíteni. És ha az illető ráadásul kezdő, és egy Dobson szereléssel
kezd el dolgozni, valószínűleg elmegy a kedve az egésztől.
Biztos, hogy nagyon sok szép "teljes nagyságú" Hold és Nap kép fog készülni
amik "szépek", de tapasztalatból mondom, az ember
40-50 ilyen kép után szeretne részleteket látni, csupán egy kráterre vagy
napfoltra koncentrálni, és meg is próbálja. A Dobson szereléssel
való fotózást én is kipróbáltam, amikor valamilyen oknál fogva nem volt
óragépes szerkezet. Először is, az élesítés idegesítő és nem pontos
amikor a TV képernyőn rohan kifelé az objektum. Aztán újra vissza kell
hozni, belőni úgy, hogy pont a közepén menjen át. Na így nem lehet
rendesen élesíteni. Aztán jön a csalódás, amikor a kép az 1/8-1/15 sec.-os
expozíciós időkkel sem lesz igazán éles, mert ennyi elhúzás is
számíthat egy finom részletnél nagy nagyításnál.

A másik, mély-ég objektumról képet készíteni Dobson szereléssel??? Ezt ugye
te sem gondoltad komolyan. Még "pár" mély-ég objektumról sem lehet.
Egy fényes gömbhalmazhoz, mint az M13-os legalább 3-4 másodperc expozíció
kell, hogy részletet mutasson. Ezalatt gyönyörűen elhúzza a képet, és
semmi nem lesz az egészből. De, hogy viszonylag jó képed legyen, ennél több,
8-30 másodperc is kellhet, és több kép összeadása. Gondolkodjunk.
Ha több képet kell csinálni, mindig újra meg újra okulárt kell cserélni,
hogy visszavigyük az objektumot, mert ugye a digikamera képernyőjén egy
gömbhalmaz
egyáltalán nem látszik. De erre az feljebb említett okok miatt nem is kell
gondolni, hiszen semmi nem lehet az egészből.

A digitális kamerák Dobson szereléssel való használatát egyáltalán nem
ajánlom senkinek. Minimum egy kézi finommozgatással rendelkező ekvatoriális
állvány
kell a dolgohoz, de előbb-utóbb mégiscsak szükség lesz arra az óragépre.
Persze nem mondom, hogy akinek Dobson szerelése van, az felejtse el a
dolgot, dehogy.

A távcsövön kívül ugye szükség van egy kamerára, egy számítógépre a
feldolgozáshoz. Ha valakinek Dobsona van, az ne kamerát vegyen, hanem egy
webkamerát, mint pl. a mostani legjobbak, a Philip ToUcam Pro és Vesta Pro,
és dolgozzon azzal. Ezekkel is nehézkes lesz a munka, de jóval könnyebb
elérni a kívánt eredményt. Mivel
másodpercenként akár 30 képet is készíthetünk, lesz miből válogatni, nem
lesz elhúzva a kép, akár a bolygókat és célba vehetjük, és élesíteni is
könnyebb a számítógép monitoron.

És végül, egyáltalán nem kell százezreket költeni egy óragépes mechanikára.
Ahhoz, hogy normális képeket csinálj, kell egy minimum többszázezres kamera
is, nem?
A legolcsóbb igazán használható kamera 100-200ezer forint körül mozog. Elég
sok hirdetést láttam a Meteorban és weblapokon, ahol 100-150ezer forint
körül árultak
óragépes mechanikákat. Említhetném Kollman Péterét, vagy a saját villás
mechanikámat, amiknek az ára 100-130ezer forint körül mozog, vagy kisebb
távcsövekhez az EQ, Soligor állványokat. Érdemesebb talán először ebbe
beruházni és venni egy olcsó webkamerát, aztán esetleg később venni egy
digitális kamerát. Azonban az a véleményem, hogy a webkamerával jóval
részletesebb hold- és bolygófelvételek készíthetőek, főleg a hazai légkör
miatt.

A lényeg az, hogy senki ne fogjon bele Dobson szereléssel a digitális
asztrofotózásban, mert nagy csalódás lesz a vége, ebben biztos vagyok!
Persze lehet érveket
és ellenérveket felhozni, hogy kinek mi a szép stb., de legyünk őszinték,
minőségi felvételek még óragépes mechanikával is nehezen készíthetők,
nemhogy Dobson
szereléssel.

Végül egy kis kedvcsináló azoknak, akik nem hisznek a mostani webkamerák
minőségében, vagy nem tudják eldönteni, hogy belefogjanak-e a fotózásba,
illetve
digitális kamerát vagy webkamerát vegyenek. Azt ajánlom, aki tudja nézze meg
a következő linket, Renato Tarabella Philips webkamerával készült képeit, és
döntse el maga. A képek magukért beszélnek, mindegyik egy 178mm-es F/6os
INTES Maksutov-Newtonnal készült. Annyit hozzá tennék, hogy a legjobb képei
az Egadi-szigeteken készültek, ami egy hihetetlenül jó seeingel rendelkező
hely, ilyenről itthon csak álmodozhatunk. A cím: www.tarabella.it

Remélem ez a kis iromány és a cím sokaknak kedvet csinál, hogy maguk is
fotózni kezdjenek!

Üdv:
Gábor
Vissza

  

Index | Aktuális hónap (2024-03)