Sziasztok!

Tökéletesen egyetértek Palival, amennyire tudom minden úgy van,
ahogy írta.
Nyözö érzésem szerint másfajta vignettálásról írt, s jele
n esetben nem
ez a probléma.

Iván

TAVCSO-l: Gyulai Pál írta:

> Sziasztok !
>
> A vignettálással kapcsolatosan azt hiszem, hogy érdemes lenne írn
i
> egy
> részletes cikket, mert ez az egyik legbonyolultabb dolog a távcsöve
kk
> el
> kapcsolatban. Most csak pár mondtatban a lényeg:
>
> 1. Az okulár úgy működik, hogy a belőle kilépő, szűkül
ő
>  kúp alakú
> térrészen áthaladó fény a szemlencse mögött valamekkora
> távolságban egy kis felületen megy át, amelynek az átmérője
k
> b. az
> átmérő/nagyítás képlettel adható meg. Ezt bárki ellenőr
iz
> heti pl. úgy,
> hogy a távcső látómezejébe állítja a Napot (NAPSZŰRŐVEL
!!
> !), élesre
> állítja a képet, majd leveszi a napszűrőt (de így NEM NÉZ A
Z
>
> OKULÁRBA!!!) és egy kis füstöt fúj az okulár mögé. A Nap
f
> énye szépen
> ki fogja rajzolni azt a nagyjából kúp alakú térrészt, amelyen
a
>  fény
> áthalad, de a kúp vége nem lesz "tűhegyes", hanem pár millimé
te
> r
> átmérőjű lesz. Ahol a legkisebb a sugárkúp átmérője, ot
t
> a távcső
> kilépő pupillája, nem pedig az okulár szemlencséjének felül
et
> én!!!
> Ennek a pontnak a távolsága az okulár szemlencséjétől pedig

> a "pupillatávolság" nevet kapta.
>
> 2. Normál vizuális észleléskor a szemünk pupilláját fedés
be
>  hozzuk a
> távcső (előbb definiált) kilépő pupillájával, és ekkor
a
> teljes látómező
> tökéletesen meg van világítva (ha a szemünk púpillája szű
ke
> bb mint a
> távcső kilépő pupillája, akkor is, csak ekkor a kép halvány
ab
> b, de a
> szélek nem sötétednek el!!!). Ezután érhető, hogy miért h
ív
> ják az
> okulár pupillatávolságát vagy "szemtávolságát" éppen ezen
a
>  néven!
>
> 3. Fotózásnál ugyanezt kell elérnünk, pontosabban azt, hogy a

> fényképezőgép objektívjének felületén legyen a távcső
k
> ilépő pupillája.
> A gond ezzel az, hogy a fényképező "igazi" objektívje előtt sz
í
> nszűrők,
> mezőlencsék meg mindenféle egyéb lencsék lehetnek, tehát a
> fényképező esetén az első üvegfelület általában NEM a v
al
> óságban a
> fénytörést létrehozó lencse, és persze a fényképező val
> ódi objektívje is
> egy bonyolult lencserendszer. De minden ilyen lencserendszerben
van
> legalább egy olyan felület amit "aperture stop" néven emlegetnek,
é
> s
> amely a rendszer nyílásviszonyát határozza meg az adott pillanatb
an
>  .
> Ez a digitális gépek esetén is egy olyan szűkíthető nyílá
s,
>  amilyen a
> régi mecnanikus gépeken volt, csak sokkal kisebb. Erre a felületre
ke
> ll
> ráállítanunk a távcső kilépő pupilláját, de ez nehéz,
m
> ivel ennek a
> felületnek a helyét pontosan meghatározni reménytelen (a fényk
é
> pező
> tervrajza nélkül), tehát itt általában csak a próbálkozás
s
> egít, de az
> szinte biztos, hogy valamennyire "mélyen" van az objektívben, nem
az
> első üvegfelületen.
>
> 4. Igen elterjedt tévhit, hogy a használt okulár szemlencséjéne
k
> a
> mérete számít a legtöbbet fotózáskor. Nos, ez hatalmas téve
d
> és! A
> szemlencse méretét a kilépő pupilla távolsága és a látó
me
> ző határozza
> meg tehát ez nem egy szabad paraméter, hanem a többi
paraméterből
>
> kiszámítható. Egy igen nagy látómezővel de rövid ppúpilla
t
> ávolsággal
> rendelkező okulár teljesen alkalmatlan a célra, pedig nagyon nagy

> lehet a szemlencséje!!! A valóságban egyetlen paraméter határoz
za
>
> meg, hogy alkalmas-e az okulár fotózásra, mégpedig a kilépő p
up
> illa
> távolsága. Ha ez nagy, akkor mindenképpen vignettálatlan képet

> kapunk, csak esetleg a látómező széle látszik a képen (ha az
ok
> ulár
> látómezeje kicsi), de ezen segít ha a fényképezőt addig zoom-
ol
> juk,
> amíg a látómező kitölti a képet. A lényeg tehát, hogy az
ok
> ulár kilépő
> pupillája elég messze legyen ahhoz, hogy fedésben legyen a
> fényképező objektívjében a blendével, vagy legalábbis köz
el
>  legyen
> hozzá. Ez nem azt jelenti, hogy mindig az a jó, ha a fényképező
n
> agyon
> közel van az okulárhoz, éppen ellenkezőleg: az a jó, ha pont id
e
> ális
> távolságban van, azaz ha a fényképező blendéje pont egybeesik
a
>
> távcső kilépő pupillájával, se messzebb, se közelebb. Ennek
>
> meghatározására változtatni kell a távolságot és figyelni h
og
> yan
> változik a vignettálódás, így megkeresni az ideális pozíci
ó
> t. Vigyázat, a
> fényképező zoom-olása a beállítást elronthatja, tehát m
ás
>  zoom
> állásnál más lehet az ideális távolság!
>
> Persze az igaz, hogy a nagy látómezejű és nagy pupillatávolsá
g
> ú
> okulárok szemlencséje általában nagy, valószínűleg ez vezet
et
> t az
> említett tévhit kialakulásához, de ne engedjük magunkat félre
ve
> zetni: a
> lényeg az okulár szemtávolsága, ha ez elég nagy, akkor az okul
á
> r
> mindenképpen alkalmas fotózásra, a látómező mérete (és az
e
> bből
> kiszámolható szemlencse átmérő) másodlagos.
>
> Pár beállítás segítségével azonban mindenképpen javítha
tj
> uk az
> eredményt:
>
> - Állítsuk a fényképezőt kézi üzemmódba és nyissuk ki a
b
> lendét
> maximális méretűre (F/2 - F/2.8 vagy hasonló beállítás, ami
t
> csak a gép
> bír, és ezen soha ne változtassunk, a kép fényességét az ex
po
> zíciós
> idővel szabályozzuk!) A nagyobb blendétől persze nem lesz több
a
> fény
> a képben, hiszen a valóságban a blende "hasznos" mérete a távcs
> ő
> kilépő pupillája, de legalább ezzel a beállítássa ami fén
yt
>   a távcső
> összegyűjtött, az biztosa(bba)n át is megy a blendén, nem akad
el
>  .
> Ettől a vignettálódás is csökken, ha nem találtuk el pontosan
a
> z okulár
> pozícióját, tehát "hibatűrőbbé" válik a rendszer. Ez reng
et
> eget segít!!!
>
> - Használjunk nagy pupillatávolágú okulárt, olyat, ahol nincsen
>
> mechanikai akadály a fényképező objektívje és az okulár sze
ml
> encséje
> között, tehát szabadon tudjuk változtatni a távolságot és m
eg
> keresni
> az ideális pozíciót. Hiába nagy ugyanis a pupillatávolság, ha
a
>
> fényképezőt nem tudjuk a szemlencséhez közel tenni, mert pl. a

> szemlencse süllyesztve van az okulár házában. A Pentax XL, XW, a

> TeleVue Radián és más, hasonló okulárok biztosan jók a célr
a
> (állítható
> a házuk), de egy egyszerű Plössl is perfekt, ha hosszú a
> fókusztávolsága és a lencseház megfelelően van kiképezve. E
kk
> or a
> fényképezővel zoom-oljunk annyira, hogy a kép sarkain ne látsz
ó
> djon a
> látómező határa.
>
> Biztos vagyok benne, hogy egy 9mm-es Plössl alkalmatlan a
feladatra,
> egy 25-32mm-es Plössl-el azonban már érdemes próbálkozni. Ha
> nagyobb nagyítást akarunk, használjuk a fényképező zoom-ját
,
> ha meg
> már ez sem segít, akkor még mindig használható egy Barlow.
>
> Azt javaslom tehát Antinak, hogy tegye be egy 25-30mm körüli oklit,

> és
> variálja a távolságot az okli és a fényképező között, k
er
> esse meg az
> ideális pozíciót. Ha a kép akkor a legjobb ha a fényképező
m
> ár szinte
> érinti az okulárt, de még így eléggé vignettálatlan a lát
> ómező, akkor
> sajnos még nagyobb szemtávolságú okulár kell. Ez persze függ
a
>
> fényképezőgép objektívjétől is.
>
> Remélem volt használható info a dologban... :-)))
>
> ACSÜ!
>
> Gyulai Pál
>
> ______
> Szilveszteri házibuli! Finom ételek, hastáncosnő, chippend
> ale show, tánc kifulladásig!
> http://www.kerpner.hu
>
>
>
>

___________________________________________________________________
_
Ajándékozzon utazást! - www.hurra-nyaralunk.hu/utazasiutalvany