Sziasztok !

A vignettálással kapcsolatosan azt hiszem, hogy érdemes lenne írni
egy
részletes cikket, mert ez az egyik legbonyolultabb dolog a távcsövekk
el
kapcsolatban. Most csak pár mondtatban a lényeg:

1. Az okulár úgy működik, hogy a belőle kilépő, szűkülő
kúp alakú
térrészen áthaladó fény a szemlencse mögött valamekkora
távolságban egy kis felületen megy át, amelynek az átmérője k
b. az
átmérő/nagyítás képlettel adható meg. Ezt bárki ellenőriz
heti pl. úgy,
hogy a távcső látómezejébe állítja a Napot (NAPSZŰRŐVEL!!
!), élesre
állítja a képet, majd leveszi a napszűrőt (de így NEM NÉZ AZ

OKULÁRBA!!!) és egy kis füstöt fúj az okulár mögé. A Nap f
énye szépen
ki fogja rajzolni azt a nagyjából kúp alakú térrészt, amelyen a
fény
áthalad, de a kúp vége nem lesz "tűhegyes", hanem pár milliméte
r
átmérőjű lesz. Ahol a legkisebb a sugárkúp átmérője, ott
a távcső
kilépő pupillája, nem pedig az okulár szemlencséjének felület
én!!!
Ennek a pontnak a távolsága az okulár szemlencséjétől pedig
a "pupillatávolság" nevet kapta.

2. Normál vizuális észleléskor a szemünk pupilláját fedésbe
hozzuk a
távcső (előbb definiált) kilépő pupillájával, és ekkor a
teljes látómező
tökéletesen meg van világítva (ha a szemünk púpillája szűke
bb mint a
távcső kilépő pupillája, akkor is, csak ekkor a kép halványab
b, de a
szélek nem sötétednek el!!!). Ezután érhető, hogy miért hív
ják az
okulár pupillatávolságát vagy "szemtávolságát" éppen ezen a
néven!

3. Fotózásnál ugyanezt kell elérnünk, pontosabban azt, hogy a
fényképezőgép objektívjének felületén legyen a távcső k
ilépő pupillája.
A gond ezzel az, hogy a fényképező "igazi" objektívje előtt szí
nszűrők,
mezőlencsék meg mindenféle egyéb lencsék lehetnek, tehát a
fényképező esetén az első üvegfelület általában NEM a val
óságban a
fénytörést létrehozó lencse, és persze a fényképező val
ódi objektívje is
egy bonyolult lencserendszer. De minden ilyen lencserendszerben van
legalább egy olyan felület amit "aperture stop" néven emlegetnek, é
s
amely a rendszer nyílásviszonyát határozza meg az adott pillanatban
.
Ez a digitális gépek esetén is egy olyan szűkíthető nyílás,
amilyen a
régi mecnanikus gépeken volt, csak sokkal kisebb. Erre a felületre ke
ll
ráállítanunk a távcső kilépő pupilláját, de ez nehéz, m
ivel ennek a
felületnek a helyét pontosan meghatározni reménytelen (a fényké
pező
tervrajza nélkül), tehát itt általában csak a próbálkozás s
egít, de az
szinte biztos, hogy valamennyire "mélyen" van az objektívben, nem az
első üvegfelületen.

4. Igen elterjedt tévhit, hogy a használt okulár szemlencséjének
a
mérete számít a legtöbbet fotózáskor. Nos, ez hatalmas téved
és! A
szemlencse méretét a kilépő pupilla távolsága és a látóme
ző határozza
meg tehát ez nem egy szabad paraméter, hanem a többi paraméterből

kiszámítható. Egy igen nagy látómezővel de rövid ppúpillat
ávolsággal
rendelkező okulár teljesen alkalmatlan a célra, pedig nagyon nagy
lehet a szemlencséje!!! A valóságban egyetlen paraméter határozza

meg, hogy alkalmas-e az okulár fotózásra, mégpedig a kilépő pup
illa
távolsága. Ha ez nagy, akkor mindenképpen vignettálatlan képet
kapunk, csak esetleg a látómező széle látszik a képen (ha az ok
ulár
látómezeje kicsi), de ezen segít ha a fényképezőt addig zoom-ol
juk,
amíg a látómező kitölti a képet. A lényeg tehát, hogy az ok
ulár kilépő
pupillája elég messze legyen ahhoz, hogy fedésben legyen a
fényképező objektívjében a blendével, vagy legalábbis közel
legyen
hozzá. Ez nem azt jelenti, hogy mindig az a jó, ha a fényképező n
agyon
közel van az okulárhoz, éppen ellenkezőleg: az a jó, ha pont ide
ális
távolságban van, azaz ha a fényképező blendéje pont egybeesik a

távcső kilépő pupillájával, se messzebb, se közelebb. Ennek

meghatározására változtatni kell a távolságot és figyelni hog
yan
változik a vignettálódás, így megkeresni az ideális pozíció
t. Vigyázat, a
fényképező zoom-olása a beállítást elronthatja, tehát más
zoom
állásnál más lehet az ideális távolság!

Persze az igaz, hogy a nagy látómezejű és nagy pupillatávolság
ú
okulárok szemlencséje általában nagy, valószínűleg ez vezetet
t az
említett tévhit kialakulásához, de ne engedjük magunkat félreve
zetni: a
lényeg az okulár szemtávolsága, ha ez elég nagy, akkor az okulá
r
mindenképpen alkalmas fotózásra, a látómező mérete (és az e
bből
kiszámolható szemlencse átmérő) másodlagos.

Pár beállítás segítségével azonban mindenképpen javíthatj
uk az
eredményt:

- Állítsuk a fényképezőt kézi üzemmódba és nyissuk ki a b
lendét
maximális méretűre (F/2 - F/2.8 vagy hasonló beállítás, amit
csak a gép
bír, és ezen soha ne változtassunk, a kép fényességét az expo
zíciós
idővel szabályozzuk!) A nagyobb blendétől persze nem lesz több a
fény
a képben, hiszen a valóságban a blende "hasznos" mérete a távcs
ő
kilépő pupillája, de legalább ezzel a beállítássa ami fényt
  a távcső
összegyűjtött, az biztosa(bba)n át is megy a blendén, nem akad el
.
Ettől a vignettálódás is csökken, ha nem találtuk el pontosan a
z okulár
pozícióját, tehát "hibatűrőbbé" válik a rendszer. Ez renget
eget segít!!!

- Használjunk nagy pupillatávolágú okulárt, olyat, ahol nincsen

mechanikai akadály a fényképező objektívje és az okulár szeml
encséje
között, tehát szabadon tudjuk változtatni a távolságot és meg
keresni
az ideális pozíciót. Hiába nagy ugyanis a pupillatávolság, ha a

fényképezőt nem tudjuk a szemlencséhez közel tenni, mert pl. a
szemlencse süllyesztve van az okulár házában. A Pentax XL, XW, a
TeleVue Radián és más, hasonló okulárok biztosan jók a célra
(állítható
a házuk), de egy egyszerű Plössl is perfekt, ha hosszú a
fókusztávolsága és a lencseház megfelelően van kiképezve. Ekk
or a
fényképezővel zoom-oljunk annyira, hogy a kép sarkain ne látszó
djon a
látómező határa.

Biztos vagyok benne, hogy egy 9mm-es Plössl alkalmatlan a feladatra,
egy 25-32mm-es Plössl-el azonban már érdemes próbálkozni. Ha
nagyobb nagyítást akarunk, használjuk a fényképező zoom-ját,
ha meg
már ez sem segít, akkor még mindig használható egy Barlow.

Azt javaslom tehát Antinak, hogy tegye be egy 25-30mm körüli oklit,
és
variálja a távolságot az okli és a fényképező között, ker
esse meg az
ideális pozíciót. Ha a kép akkor a legjobb ha a fényképező m
ár szinte
érinti az okulárt, de még így eléggé vignettálatlan a lát
ómező, akkor
sajnos még nagyobb szemtávolságú okulár kell. Ez persze függ a

fényképezőgép objektívjétől is.

Remélem volt használható info a dologban... :-)))

ACSÜ!

Gyulai Pál

______
Szilveszteri házibuli! Finom ételek, hastáncosnő, chippend
ale show, tánc kifulladásig!
http://www.kerpner.hu