Kedves Amatőrtársak!

Ha egy objektív (legyen az lencse vagy tükör) asztigmatikus, akkor ez
a
hiva valóban korrigálható egy szándékosan asztigmatikussá tett

(általában csavarral állítható módon meghajlított) síktük
örrel, ehhez
csak a két optikai elem asztigmatizmusának irányát merőlegesre ke
ll
állítani (Newton esetén általában az objektív elforgatásáva
l,
refraktoroknál a zenittükör forgatása könnyebb). Az én 150/1800
-as
összehajtott refraktorom így működik és a leképezése töké
letes, mind
a csillagteszt, mind a csillagok fókusz-beli képe tankönyvszerű.

A baj csak az, hogy a kérdésben említett távcsőről egyáltal
án nem
nyilvánvaló, hogy az asztigatizmus-e a baja, vagy más. Én csak akko
r
állnék neki a "tükörhajlítgatásnak", ha bizonyítást nyer, h
ogy a
lencsének az asztigmatizmus az egyetlen baja. Ha egyéb hibái is
vannak (zónahibák, szférikus aberráció, stb.) akkor nem nagyon
érdemes az asztigmatizmust korrigálni, mert a többi hiba úgyis elro
ntja
a képet.

Gyulai Pál


> Csodálkozom, hogy Gyulai Pali kollégánk még nem szólt hozzá a
z
> 
> asztigmatikus objektívhez, pedig a csavarral hátulról megszorongato
tt
> 
> zenittükör mint egyetlen gyógyír az asztigmatizmusra az ő aszt
> ala.
> Persze csak ha valóban ez a probléma.
>
> MInt a levlista önjelölt médiuma, ezennel megidézem Gyulai Pált
!
>
> (ez a gravitációs magyarázat érdekes, nem is tudtam, hogy köze
va
> n a
> szemhibához. A kérdés már csak az, miért van az embernek gyakra
n
> 
> csak az egyik szemén, előre kikötve persze, hogy mindkét szeme
> 
> hellyel-közzel a helyén van, és egyik se üveg.)
>
>
>