Szia Gábor!

Gondolom a 25 centis Cassegrainről van szó, tehát az
esetedben nem igazán jöhet szóba a síküveg, v. korr. lencse
megoldás.
Nem tudom, hogy Schné Attila az Introducing to Observing
and Fotografing the Solar System című könyv alapján végül
is melyik fajta hajlított lábat NEM ajánlja;  az egykarú
enyhén ívelt, vagy a négy ágú "spirális" változatot (nem
vicc, ilyenről is hallottam). Nos, én az utóbbit semmiképp
sem választanám, viszont az egykarún elgondolkodnék. Nincs
olyan sok tapasztalatom vele, viszont azt tudom, hogy jópár
hazai -gyáriak között is kimagasló minőségűnek számító

tükörrel szerelt- amatőrtávcső ilyen megoldást kapott, és
kiváló a leképezésük. Ettől függetlenül előfordulhat, hog
y
négy ágú tartólábakkal esetleg még jobb képalkotás érhet
ő
el.
  Elgondolkodtatónak tartom továbbá,hogy esetleg
képfeldolgozás szempontjából (ami a te esetedben azt hiszem
nem elhanyagolható) nem biztos, hogy a vizuális élmény a
mérvadó. Hogy egy markáns négy ágú , vagy egy gyenge, de
egyenletes diffrakciós kontrasztromlást könnyebb-e
redukálni,  -nem tudom...
  Az is lehet, hogy az egész nem ér ennyit, mert a
gyakorlatban /ekkora távcsőátmérőnél/ úgysem olyan a
seeing, hogy nüansznyi különbségeket észrevegyél a képeiden.
  Egyébként a bolygóképeid így is kimagaslóak...

                      Üdv.:    Éder Iván