Üdv!

    A nyitott tubusokkal a következőek a meglátásaim, tapasztalataim. A
"hagyományos" zárt falú tubusoknál a tubus belseje más hőfokú, ha kivisszük
a külső térbe. Egy a szobában sokáig álló távcső alkatrészei felveszik a
belső környezet hőmérsékletét és az éjszakába kicipelve megkezdődik a
lehülés. Csakhogy! A következő problémával találkozunk. A kivitt tubust
fordítsuk egy fényesebb csillag felé, mondjuk Vega, Arcturus, Altair,
Regulus, Capella stb.  A  csillag képét (jó beállításnál persze)
defókuszáljuk. Mindegy, hogy extra (kifele) vagy intra (befelé) fokális
képnél nézzük meg a csillag képét, de a következőket látjuk. Ha nem túlzott
a be-ki tekerés mértéke. Középen láthatunk egy fényesebb, apró pontot és
körülötte fényesebb és halványabb koncentrikus köröket. A tubus kihülte
előtt a friss tesztelést követően az élesre állítás után szét- szét eshet a
kép. Az előbb említett technikánál észrevehető, hogy az a fényes kis
pontocska a gyűrűk közepén ide oda ingázik és egyáltalán nem körcentrikus a
kép, vagy a gyűrűk deformálódnak. Sőt! A tubusban áramló levegőt láthatjuk
is a legkülső fényes gyűrű és a belső pont között, ahogy torzítja a képet,
cirkulál  körkörösen. Ezért nem mindegy, hogy milyen anyagokat, hogyan
használunk fel egy távcsőtubus esetében, mert noha jó optikákat használunk,
de a tubus anyaga miatt több óráig nem leszünk képesek használni a
távcsövünket a megkívánt minőségben, vagy állandó gondokkal találkozunk
(elállítódás, feszülés és sok szörnyűség!). Főként bolygó és kettős
észlelésnél ciki a helyzet. De az észlelés más területein is észrevehetjük a
képalkotásban a dolgot. A zárt tubus megvédheti az optikát a szennyeződéstől
és egy jó darabig tisztítás nélkül meg is úszhatjuk, de mindenképpen
tisztítani kell az optikákat, előbb vagy utóbb. Ehhez viszont ki és be kell
rakni a tükröt. És jöhet az állítgatás........

A nyitott tubusoknál sokkal előbb kihül a tükör és az a bizonyos tubusban
lévő áramlás nem is létezik. Ezért Nyözőke textiles ötlete fején találta a
pásztorembert! Ha ügyesek vagyunk, úgy is elkészíthetünk egy tubust, hogy
nem kell kivenni az optikát a tiszításnál és újra állítani, valamint a
textil megvédi a hő és kosz áramlásától a távcső lelkét. Könnyebb a
tisztítása is és hamarabb bevetésre kész a tubus. Na! A különleges tervezésű
tubusaim hasonló dolgokkal fognak bírni és ráadásul úgy lesz megoldva a
dolog, hogy a szállítása is abszolult biztonságos lesz az optikák legkisebb
sérülése nélkül is. Ezt bízzátok rám.

Tdomásom szerint Nyugaton a nyitott tubust nagy előnyben részesítik és a 25
cm-es kategóriát és az a felettit már célszerűbb így készíteni.
(Természetesen a megfelelő technikával) A 305/1525-ös tubusnál, amit 2
hónapja vitt el Kernya Jani barátom, észrevehető volt, hogy "szinte" azonnal
kihül az optika és előbb használható a rendszer. Az optikák kosztól való
megmentését, takarósapkákkal oldottam meg. A jól bevált módszer
kivitelezését láthatjátok az Illés Tibi honlapján a
http://www.extra.hu/itbooks/hazai/start.html távcsőkészítők oldalán.
Szerintem nagyon jó lett a rendszer. Ötletekben Berkó Ernő 35-ös tubusa is
segített.

Készítek egy 100/600-as prototípust, abból a távcsőből, amiről írtam. Ha
valakit érdekel, akkor az írhat bátran magánban nekem. Amit ígérhetek, hogy
profi optikai elemeket használok, igényes kivitelezéssel és ez a típus
ráadásul olcsó is. Könnyen szállítható és sok örömet szerez magának a kezdő
és haladó is egyaránt. A lényeges dolgok közé tartozik szerintem az is, hogy
egy távcsövet mennyire lehet használni (700kg, motorikus meghajtás,
omlásveszély) ez nem a sokszor használt típus. De egy könnyen szállítható
tubus, mégha csak 10-15 centis is, többet fogunk használni, mint egy
20-30-asat, autóhoz kötve.

Egyszóval, szerintem mindegy, hogy nyitott e vagy zárt, jól legyen
elkészítve, akkor semmi gáz nem lehet a távcsővel.

Baráti üdv: János