Sziasztok!
Ugy gondolom a tegnapi ejszaka igazan jo volt! Jakabfi Tomival este 0,5
kilenckor kibuszoztunk a kertunkbe eszlelni. Amikor kiertunk a varos
szelehez, gyonyoruen latszott az eg sotetedo kekje, amint a Nap mar joval a
horizont alatt jart vala. A csillagok sziporkaztak. Igaz kapasbol latszott,
hogy a tiszta eg nem igazan nyugodt, mert a szcintillalo fenypontok
elarultak az egbolt minoseget. Kipakoltuk a kis bode ele az asztalt es ra az
oklikat, tavcsovet. Ket tubust hasznaltunk. 110/385-oset es egy
150/600-asat. Gondoltuk nezunk bolygokat, hamar nem olyan sokara ugy is
eltunnek. Nem okoztak nagy oromet, mert eros legkori vibralas volt. Aki
figyelte nyugtalan legkornel a Jupitert az tudja milyen, amikor a felszin,
korong korbe hullamos. Le is mondtunk roluk. Az Aurigaban (Szekeres) kezdtuk
a 3 Messier nyilthalmazal, M37-36-38-al. Bombasztikus latvany, ahogy a
halmazok usznak halovany, diffuz szeru pacakent a csillagmezoben. Amit birok
az RFT-kben az az, hogy pl: 18.75x nagyitason kodos, grizes jellegunek tunik
egy halmaz a majd 3 fokos latomezoben, de amint rapakolod 60-95x-re szejjjje
szedi a halmazt tagjaira.
Ez csucs! A 3 Messier objektum itt elo peldaja, annak, hogy a nyilthalmazok
milyen
kulonfelek is tudnak lenni. Mindegyik teljesen mas fajta.
Nekialtunk szimultan rajzolni. Mivel Tomi mindenkeppen le szerette volna
firkantani a Leoban az M65-66-ot, ezert ugy dontottem, hogy en is nekiallok
a galaxis parosnak (trionak!) ugyanis ott virit egy latomezoben az NGC 3628
is. Rajzolas kozben csond, majd a rajzok vegeztevel osszehasonlitottuk egy
kis melegedes kozben a rajzokat, csillagmezoket. (piszkosul fujt a szel!)
Erdekes dolog, hogy mikent viszonyitanak kulon kulon az eszlelok es milyen
aranyos pontossaggal adjak vissza a latvanyat az objektumnak.
Tomi az M93 rajzolasaval foglalkozott es ekozben en az M104 Gx-et kerestem
meg (Sombrero- galaxis). A Corvus (Hollo) felett D-Kelet fele talalhato 5
fokra szep kettosok, tobbesek mellett. A latvany lebilincseloen hatasos volt
a 15 centis tavcsoben. Szerencsere a kertunkben eleg sotet van ahhoz, hogy
minosegi eszlelest lehessen vegezni. A Galaxis E-i fele fenyes D fele eltolt
suru csillagmaggal, mely folott lathato a sotet porsav, amint ketteszeli a
galaxist a D-i halovanyabb reszetol.
Gyonyoru szep latvany. Erdemes megkeresni!
Az UMA-ban az M51 magasan jart. Az eg jo volt, ugyan nem korom fekete,
de meg igy is szepen latszott, amint a nagy Gx spiralkarja attekeredikaz NGC
5195-be. Nem csak az latszott, hogy egybegolyik a ket galaxis, hanem lathato
is volt, amint a karok kulon tekeredtek es a lehelletfinom porcsomok is
lathatoak voltak a karokban. Az igaz, hogy ehhez a manoverhez kell
korultakaras, mert a
finom reszletek igy eltunnek. Valaki pont erdeklodott egy paravan
keszitesevel kapcsolatosan, hat mi ezt lazan oldottuk meg. Frankon levertem
a foldbe ket karot es raraktam (raficcentettem) egy lepedot. Hatasos volt.
Egy abszolult fenymentes helyrol, mindentol tavol a karok mar 10 centissel
is jonnek, de ehhez tenyleg kivallo lekepezesu optika, jo beallitas, es nem
utolso sorban eg kell!
Sokszor emlegetett mondat, hogy "Igen is a mely-eg objektumokhoz kell a
jo lekepezes, nem holmi pacakrol van szo, amik ugy is csak foltok!" A szinte
abszolult tokeletes lekepezesu apokromatokkal kisebb fenygyujtes mellett is
tobb latszik reszletekben, mint egy 20centimeteres nem tul jol sikerult
tukorrel. Ezert emlegetik egyesek annyira az optikai minoseget es nem
veletlenul kerulnek pl az INTES, ICS tukrok tobb szaz ezrekbe!
(Termeszetesen egy kivallo minosegu 20 centis tubussal erolkodes nelkul is,
egy kevesbe tapasztalt eszlelo is szepen latja egyes gx-ek tekeredo karjait
es a kivallo optika fenygyujtesben joval meghaladja egy 10 centis apo
reszletgazdag kepet. De errol nem kivanok vitat nyitni, nem azert irtam le.
Az apo partiakat megertem, mert ritka vagy draga az olyan tukor, amely
vetekszik egy apoval.)
A szepen feluletileg megmunkalt diffrakcio liminalt optika gyumolcsozo
eredmenyt hoz eszleleskor. Es a megspecibb feluletek tulajdonsagairol nem is
beszelve.
Itt jut eszembe, hogy Erno 35 centis Lambda/12-es feluleti hullamfronthibaju
(Orosz?) tukre nem veletlenul vert ra 3-4 tized magnitudot a nala 10
centimeterrel nagyobb atmeroju tarsara. En inkabb valasztok egy kisebb de
specibb optikaval rendelkezo tubust, mint egy batar nagyot, aminek nem tul
jo az optikai kialakitasa.
Vissza kanyarodva:
Mivel jo magasan volt az M81-82, igy tavcsovegre kaptuk azt is. Hat a
latvany onmagaert beszelt. A 81 hihetetlenul nagy volt es finoman
rajzolodtak ki a spiralkarok. Szinte betoltotte a 1,5 fokos latomezo K-i
reszet teljesen. A 82-ben meg rengeteg fodrozodas, csomo. Tomi meglepodve
mondta.
Azta! Pont mint a fenykepeken. Meg sok mindent lehetett volna eszlelni...
A Hold felfele kuszott es fenycsatlosait magaelott tolva boritotta be a
Keleti horizont nagy reszet. Mivel az utolso negyed fazisa fele jart, igy
nem is volt, annyira zavaro, mint teli allapotaban. Termeszetesen a felkelt
M13 csillagainak
szazait lazan lattuk es az M57 (Lyra gyurus-kod) halvany reszletei is szepen
kijottek egyertelmuen 120, es 190x-en (persze nyujtoval)
Ezen az ejszakan teszteltem le egy zsir uj Soligor 32mm-es okulart (egy
baratome). Teljesen
meg vagyok elegedve a kepalkotasaval es a latomezejevel. Ezt az okulart
nagyon eltalaltak! Nem vagyok a jo elrontoja es ha valami jo az jo! Ezt a
tipust erdemes vasarolni.
A Hattyuban az M29, M39 is szep volt. A Hold felkelo allapotaban pocsek
latvanyt nyujtott, mert annyira vibralt a legkor, hogy 60x fole nem is
nagyon lehetett menni elvezheto minosegben. Kesobb sem volt igazan jo a
legkor!
Ugyhogy ma ejjszakara kihagytuk.
Reggel 5.00-kor fekudtem le. Ez az eszlelo ejjszaka megerte a fentletet es a
hideg ellenere is orommel eszleltunk!
Tudom egy kicsit roviden fogalmaztam. Legkozelebb megprobalom kicsit
reszletesebben kifejteni az elmenyeimet. Hi-hi!
Udvozlettel: Janos
|