"TAVCSO-l: Berente Béla" írta:
> Kedves Rosanics György és többi listatársam!
>
> > Lehet egy garantáltan nem tapasztalaton alapuló megjegyzésem?
>
> Természetesen igen, de akkor minn alapszik a megjegyzés?
Számításon! Mint már írtam, egy 200/1200-as gömbtükör esetén a
kimaszkolt 70 mm-es tükör-rész megfelel egy kb. 1,5 fokkal megdöntött
főtükrű távcsőnek. A 70 mm-es távcső egyik szélén (ami megfelel az
eredeti tükör peremének) a fókusz 1198,957 mm, a másik szélén pedig (ami
az eredeti tükör közepe felé esik) a fókusz 1199,906 mm. Igy a 200 mm-es
távcső okulárkihuzatában a 70 mm-es tükör-rész két oldalának
fókusz-eltérése 0,949 mm (majdnem 1 mm!). Nem döntött 70/1200 mm-es
gömbtükör esetén a tükör bármely szélének fókusztávolsága 1199,872 mm
lenne, a közepe meg nyilván 1200, így akkor a gömbi eltérés 0,128 mm. Az
előzőek szerint tehát az eltérés aránya 0,949/0,128 valóban nem
8-szoros, hanem csak 7,4 (nagyvonalú voltam, bocs -:)).
> Ha így is lenne, (mint ahogy nincs) akkor is:
Az ilyen és ehhez hasonló - indokolás nélküli - kinyilatkoztatásokat nem
igazán szeretem... A fentiek fényében most akkor így van, vagy nincs
így????
Nézzük meg ezek után, hogy mekkora a megengedhető fókusz-tolerancia:
T = +- 8 * (F/D)^2 * l * dl
ahol
F - a tükör fókusztávolsága
D - a tükör átmérője
l - a fény hullámhossza
dl - az elérni kívánt hullámfront-hiba
Számítsunk a legrosszabb még megengedhető hullámfront-hibával (dl=1/4)
és az emberi szem legérzékenyebb hullámhosszával (l=0,00056mm):
T = +- 8 * (1200/70)^2 * 0,00056 * (1/4), így
T = +- 0,329 mm
A számított értéknél a döntött esetben a fókusz-eltérés majdnem 3-szor
nagyobb, ezért kételkedem abban, hogy "a 70/1200-as rész-tükör akkor is
kitűnő képet ad!". Nem döntött esetben viszont látható, hogy a
fókusz-eltérés kicsivel több csak, mint az 1/3-a, így az bőven teljesíti
a Rayleigh-kritériumot, ami nem is meglepő a kb. 1/17 nyilásviszony
esetén.
Annyi megjegyzésem azért még lenne a témához, pontosabban Berente Béla
válaszaihoz, hogy igazából én azt szerettem volna megtudni, mert
érdekelt volna, hogy mi is az igazság, jó-e vagy sem egy 70/1200-as
(vagy általában egy kis nyilásviszonyú) gömbtükörrel ellátott
ferdetükrös távcső. A Meteor 2000. évi 7-8. számának 55. oldalán ugyanis
éppen Béla írásában olvastam azt, hogy:
"Legelőször W. Herschel épített ferdetükrös távcsövet azért, hogy minél
több fényt tudjon összegyűjteni fémtükrű távcsövével. A főtükör
döntéséből fakadó leképzési hibákat (kóma és asztigmatizmus) hosszú
fókusszal igyekezett mérsékelni. Távcsöve a nehézkes kezelhetőség és a
tökéletlen leképzés miatt nem vált népszerűvé."
Ezek szerint Herschel nem kísérletezett elég hosszú fókusszal (1/17,
vagy annál kisebb nyilásviszonnyal) ? Ezen a listán elhangzottak szerint
ugyanis:
"a 70/1200-as rész-tükör akkor is kitűnő képet ad!" (ha gömb).
Akkor most hosszú fókusz esetén a leképzés tökéletlen, vagy kitűnő a
ferdetükrösöknél?
A kérdést tekinthetitek költőinek, a magam részéről ugyanis lezártnak
tekintem a témát, annál is inkább, mivel valóban csak elméleti
fejtegetés az egész, úgy látom, gyakorlati tapasztalata a
ferde-gömbtükrös távcsövek terén, hasonlóan hozzám, senkinek nincs,
ilyet nem használ senki. Persze lehet, hogy nem véletlenül.
Üdv, GyRos
|