Sziasztok!

Bocs ha az ezelottibol nem derult volna ki, hogy tulajdonkeppen mivel
is,
hogyan kell ragasztani a tukrot.
Amit ismerek, kiprobaltam az a sziloplaszt A kereskedelmi forgalomban
kaphato atlatszo tipusat valasszuk! A masik is jo de en ezt hasznalom.
Egy
15-20cm atmeroju tukor eseteben 2mm vastag 20forintos nagysagu
parafakorong
korul(!) parafat nem megkenni(!) a tukor szeleinel 120 fokonkent egyet
egyet. Ossz 3db-ot. Igy a feluletet a rugalmas ragaszto(!)
megszilardulasa
utan nem deformalja.  A teljes feluleten ossze-vissza ragasztott
esetben
tobbszorozni fog az optika a feszules miatt! Ezekre figyeljunk!Bar a
ragasztastol ockodnak egyesek, de nagyon jo es pontosan lehet vele
dolgozni.
Ha ujra aluzasra kerulne a tukor, kessel vagy drottal konnyen le lehet
szedni a tartorol.
Udv: Jano

        Kedves János, és Többiek !

      Mivel nagyon belemerültünk a főtükörrögzítés
mikéntjébe, hadd osszam
meg Veletek tapasztalataimat. Sajnos Jani megint lépéshátrányba
jutott.
Ugyanis a tükörragasztás mindaddig jó, amíg a boldog
távcsőtulajdonos nem
próbál meg vezetett felvételt készíteni  távcsövével.
Én is ( a saját
"Kanárim" főtükre is ragasztva volt )ragasztani szoktam eleddig a
főtükröket, és azt hiszem szerénytelenség nélkül
állíthatom, hogy én
terjesztettem el ezt az egyszerű módszert kis Hazánkban ( igaz,
Jani ? :-),
bár én nem Sziloplasztot használok a viszonylag korai
öregedés, és ebből
következően a korai ridegedés miatt.
Nos közel két hónap alatt sikerült kiderítenem, hogy miért
is lesz minden
vezetett fotóm, amit a 200-as Kanárival készítek,
csíkhúzós, a
legkörültekintőbb vezetés ellenére is. Az
óvintézkedéseim közt szerepelt a
vezetőtávcsövet tartó gyűrük stabilabbra cserélése, a
fókuszírozo további
két ponton történő rögzítése, a segédtükörtartó
lábainak megerősítése,stb.
Semmi nem segített, maradt a csíkhúzás. Már komolyan
foglalkoztatott az
ereim felvágásának gondolata, vagy egy "lájtosabb"
verzióként az egész
műszerparkom horgászfelszerelésre való cseréje. Ekkor jutott
eszembe
kipróbálni a főtükör rögzítését, és lám a
ragasztó igenis tartós
igénybevétel alatt szép lassan megúsztatja főtükröt.( Egy
negyed órás
expozíció már tartós igénybevételt jelent ) Kicserélve a
ragasztást
mechanikus tartóra, a hiba megszünt. A tartó komolyságáról,
és precízségéről
csak annyit, hogy Fűrész Gábor barátom egy fél éjszakát,
jómagam pedig még
egy teljes hétvégét dolgoztam csak a tükör hátlapra való
rögzítésén. Tehát
óvatosan azzal a ragasztással. Ragaszthatunk, de nem elég minden
esetben. És
ami még nagyon fontos, ne bízzunk a ragasztóban !!
Hallottam én már a főtükörbe g-vel belezuhanó
segédtükör megrázó hangját.
Senkinek nem kívánom. Szóval az én szilikonkaucsuk ragasztóm
nagyon jó,
kimondottan optikai ragasztó, de én sem meremk csak a ragasztóra
hagyatkozni. MŰHELYTITOK KÖVETKEZIK ! A tükör hátlapját egy
körömnyi
felületen durva porral érdessé tesszük, vagy lúggal
megmaratjuk. Erre a mart
felületre egy cseppnyi kétkomponensű műgyantát cseppentünk,
majd egy a végén
boggal ellátott Mevlon zsinórt belenyomunk. Száradás után
méretre vágjuk a
zsinórt, és a tükörtartóba mechanikusan bekötjük.
Főtükörnél a tükör súlya
miatt ezt a bekötést három ponton szoktam elkövetni. Így, ha
a ragasztás el
is eresztene, az 50 kg szakítószilárdságú Mevlon megóvja
tükrünket a
lezuhanástól.
Szóval lehet ragasztani, de csak megfelelő anyaggal, megfelelő
technológiával, és nem utólsó sorban a korlátok megfelelő
ismeretében ( pl.
fotografikus célokra is használt műszernél nem ! )

         Türelmeteket köszöni : Rózsika