Tiszteletem!

> Nyözö, egy igen érdekes dolgot írsz:
> > (...) A nagyobb
> > kitakaras (es a nagyobb fenyero onmagaban is ha jol tudom) tobb fenyt t
ol
> > ki az Airy-korongbol a diffrakcios gyurukbe, vagyis a csillagkorongban
[...]
> Ezek szerint azonos átmérőjű és optikai minőségű, de elt
érő fényerejű
> objektívvel rendelkező távcsövek közül (azonos nagyítás m
ellett) a
> fényerősebbel várhatóan nem lehet akkora hmg-t, ill. felbotást
elérni a fent
Valami ilyesmi. Eppen a fenyerossebb a baj, ugyanis a fenyerosseg azt
fejezne ki, hogy egysegnyi feluletre mennyit juttat a begyujtott fenybol.
Az f/5-ben nagyobbb lesz az eg hatterfenyessege ugyanazzal a nagyitassal,
mint pl. egy f/15-ben. Ez a dolog elsosorban fenyszennyezett helyeken
lehet feltuno, ha  egy jo sotete videki egen vagy ott kevesbe feltuno a
kulonbseg. A felbontast a newtonokban a fenyero novelesevel fokozodo
zavaro tuskek, stb. miatt nehezebb eszrevenni. A sokak szerint
"csodafegyvernek" tartott gorbelabu  segedtukortarto is csinal
fenyelhajlast, magyaran ez is visz ki fenyt a Airy-korongbol, csak az nem
jol lathato tuskek formajaban, hanem a kepet lagyito szetkent
fenymaszatkent jelenik meg. Igy egy kettosnek egy halvanyabb, szoros tars
eszrevetelet neheziti ez is. Elmeletileg ott van az a
jel, csak hat nincs ember aki ezt kihamozza! :)) Ezert szeretik a
kettoseszlelok a refraktort, csak hat kinak van lehetosege pl. 30cm-es
lencsessel eszlelni? :))) Minden hibaja ellenere egy 30cm-es tukor tobbet
tud, es megfizethetobb, mint egy talan meg megfizetheto 15cm-es
lencse... :)

> említett effektus miatt? Ha ez igaz, akkor eléggé csalóka a ´fé
nyerős´
> kifejezés (vizuális esetben)...
Nem tudom fotozol-e, de a fenyrekesz/blende ertekkel tekintheto
egyenertekunek a tavcso fenyerje. Tegyuk fel, hogy van ket 10cm-es
tavcsoved. Ezek tehat ugyanannyi fenymennyiseget gyujtenek be, mert a
belepo feluletuk ugyanakkora. (tekintsuk a kitakarast egyformanak)
Tfh. egy halvany, eppen 1 fokos kodosseget akarsz megfigyelni, ugyanakkora
nagyitas mellett.

Ekkor egy f/10 (fokusz 1000mm) errol a joszagrol a fokuszsikban kb. 2
cm-es korongkent kepzodik le a kodocske -- vagyis a kodrol begyujtott
fenyt ekkora foltra keni szet. Egy 500mm-es fokusszal (ez f/5 ugyebar)
errol az objektumrol a fokuszsikban kb. 1cm-es korongot kapsz, ebbe kerul
ugyanakkora mennyisegu feny, mint az elozo esetben. Nos, melyik lesz
konyebben eszreveheto? Az egyik esetben a feluleti fenyesseged
x/1*1*pi a masikban x/2*2*pi (x a fenymennyiseg, alatta a fenti kepek
felulete.) Ebbol latszik, hogy ha pi ugyebar kiesik, akkor az f/5 4x
akkora mennyisegu fenyt juttat 1 cm2-re mint az f/10. Tehat
fenyerosebb. :))) Igy vegulis a "fenyeros" kifejezesben nincsen
ellentmodas!  Varosban a kepet arnyalja, hogy az egnek rendes mennyisegu
hatterfenyessege is van.

A dolgot egy tavcsovel is megfigyelheted: Minel nagyobb nagyitast
hasznalsz, a fokuszsikban levo kepet annal nagyobbra huzod szet a
szemedben (a fotukor altal begyujtott fenymennyiseg fix, ezt
nagyitja az okular). Igy az elobbi kodunk kepe is halvanyodni fog ha
noveled a nagyitast. Az ilyen kodos micsodak altalaban kis nagyitasokkal
jonnek ki a legjobban. Ahhoz, hogy a kep jo legyen nagy nagyitasokkal is,
amik a reszletek megpillantasahoz kellenek, muszaj a begyujtott feny
mennyiseget novelned, azaz nagyobb "fenygyujto lavort" tenni a
tavcsobe! :)))

Az optikus urak nyilvan fogjak a fejuket a fogalmazasomtol, de igyekeztem
erthetoen leirni a dolgot, es kulonben sem vagyok optikus. :) Ha tevedtem
volna majd csak kijavit valaki! :)))

Nyozo, a "kibic optikus"