Kedves Tamas!

Talan azert nem kaptal valaszt, mert ez klasszikus szeretem, nem szeretem
kerdesnek felel meg, es ahany ember annyifelekeppen iteli meg. Szerintem
ezek az osszehasonlitasok mindig nagyon erosen esetlegesek csupan.

On 7 Dec 2000, TAVCSO-l: Kovacs Tamas wrote:
> A múltkor nem kaptam rá választ, így újra megpróbálkozom a
következő
> kérdéssel:
>
> Azokhoz szólnék, akiknek van reflektoros és refraktoros tapasztalat
uk is. A
> kérdésem a következő lenne: a határfényességet és/vagy a
felbontóképességet
> illetően milyen átmérőjű refraktor milyen átmérőjű refl
ektornak felel meg
> (konkrétan pl. milyen átmérőjű refraktor felel meg mondjuk egy
20 cm-es
> reflektornak), és mi okozza a kettő közötti különbséget?


Ha a osszehasonlitast pl. fenygyujto kepessegre akarod meghatarozni, akkor

Vedd figyelembe:
1. a kozponti kitakarast, ez meg egzaktul megteheto, kiszamithato. Legyen
   egyforma meretu a hasznos uvegfelulet.
2. Ezutan valahogy bele kellene kalkulalni a rendszerek fenyelnyeleset.
   Kerdes milyen reflexiogatlo reteg van az objektiveden, hany szazalekot
   ver vissza a fotukor es a segedtukor, stb.

Ez ugye az elmeleti fenygyujto kepesseg, es meg messze vagya gyakorlati
HMG hatarmagnitudo fogalmatol. Ahhoz mar ujabb tenyezok jonnenek be, a
tavcsobelso megfelelo feketitesetol kezdve a tukros
segedtukor-tartolabainak (ezek fenyt visznek ki a csillag
un. airy-korongjabol a klasszikus elhajlasi fenytuskekbe) milyensegen at
millio tenyezo jatszik bele.

Ugyancsak itt leszend az, ha pl. a felbontasokat akarod osszevetni.
Elmeletileg meg lehet tenni, a gyakorlatban nehez kerdes. E+gy f/15-os
refraktorban szep piciny airy-korongod lesz. Egy ugyanakkora atmeroju
tukros elvileg ugyanazt tudja, csak a gyakorlatban a kitakaras es a
tartolabak is benne vannak a pakliban -- a fenytuskek, es a fenyesebb
diffrakcios gyuruk miatt nem hozza a tukros az elmeleti felbontast.

Ezert szoktak altalaban az x meretu refraktort az "x-nel valamivel
nagyobb" reflektorhoz hasonlitani. Persze a vizsgalt szempont hatarozza
meg, hogy mennyi az a valamennyi.

Egy valtozos pl. jo hatarfenyesseget akar, neki mas a szempontja, kevesbe
erdekli a kicsit kisebb felbontas. A kettoseszleloket ellenben nem. A
bolygosok a kontraszt szempontjabol (is) vetik ossze a tipust. Egy
refraktorbol sohasem lesz jo egy f/5-os fenyereju cucc mint esetleg egy
szini hibaktol mentes tukor eseteben. Igy halvany diffuz kodok
megfigyelesere praktikusabb egy fenyerosebb tukros, mint egy ugyanolyan,
vagy akar "valamivel" nagyobb refraktor.

A dolgot neheziti, ha csapnivalo minoseggel keszult dolgokat hasonlitunk
esetleg jo, vagy kituno dolgokhoz. :))) Egy haromszor akkora tavcso is
adhat rosszabb kepet mint a preciz, es kituno kissebb.


> Nyilván egy fontos tényező a segédtükör kitakarása, de bizt
os van még más is
> (sokat hallani olyat, hogy egy 20 cm-es reflektort 10-15 cm-es refraktorh
oz
> hasonlítanak, de ennyit azért nem takar ki a segédtükör a főt
ükör
> felületéből).
A nagyobb fenyereju tukrosokhoz  nagyobb kitakaras kell. A nagyobb
kitakaras (es a nagyobb fenyero onmagaban is ha jol tudom) tobb fenyt tol
ki az Airy-korongbol a diffrakcios gyurukbe, vagyis a csillagkorongban
kevesebb a feny, korulotte a "szort" adag tobb. Tehat a kep lagyabb,
kontraszttalanabb lesz. Ugye ha ugyanakkora mennyisegu fenyt jobban
"szetkenunk" akkor hiaba volt mindket tavcso begyujtott fenye ugyanannyi a
vamnal. ;-)) Ezt akarjak korrigalni a joval nagyobb atmerokulonbseggel.

Szerintem badarsag egy 200/800-as reflektort osszevetni egy 150/1500-as
refraktorral. Egy megkozelitessel van ertelme: mennyire tudtad hasznalni,
es mennyire valt be arra a celra amire hasznalod! Itt megint belebotlunk
az elmelet-gyakorlat vitaba. Szamolgathatsz sokmindent keresztbe-kasul,
deennel egyszerubb az eg alatt donteni, mi tetszik es mi nem. :))


Nyozo