Mégegyszer a peremsötétedésről:

Nem bírtam magammal, kézzel kiszerkesztettem egy A3-as lapon
néhány reflektor
sugárutat... A végeredmény:
Valóban igaza van azoknak, akik azt állították, hogy az
alulméretezett segédtükör is
okozhat peremsötétedést (Rosanics György, Rózsa Ferenc,
stb..). Sőt! Az a helyzet, hogy
már az optikai tengellyel párhuzamos sugarak visszaverődő
kúpját éppen teljesen metsző
segédtükör is hozza ezt a hatást! Ekkor ugyanis csak a pontosan
az optikai tengely
irányába eső objektumok képeződnek le a teljes
főtükörfelülettel. Ettől bármilyen kis
szögben eltérő bejövő fénysugárkéve visszaverődő
fénykúpját csak részlegesen metszi a
fenti segédtükör, tehát fennáll a fényveszteség. Csakhogy
egy ennél kisebb segédtükör
semmilyen irányban nem engedi 100%-osan dolgozni a főtükröt. A
segédtükör méretének a
fentinél kisebbre csökkentése olyan hatást produkál, hogy a
látómező közepén valamekkora
korongnyi területen egyenletesen kisebb a fényesség, mint 100%,
ennél kijjebb pedig
megjelenik a peremsötétedés egyre fokozódva.
A tengellyel párhuzamosan érkező fénnyalábok
sugárkúpmetszeténél nagyobb segédtükrök
hatása olyan, hogy a látómező közepén valamekkora korongnyi
terület egyenletesen 100%-os
fényességű, ennél kijjebb pedig szintén jelentkezik a
fokozatos peremsötétedés.
Természetesen a 100% alatt a segédtükör által kitakart
résszel csökkentett
főtükörfelületet értem, és most eltekintettem a cső
elülső peremének esetleges kitakaró
hatásától, amit az előző levelekben már letárgyaltunk.

Üdv:

Farkas Csaba
Kisbér
(30) 901-3601