Sziasztok !

>fényességű lesz, CSAK A LENCSÉS TÁVCSÖVEKRE IGAZ.
>Tükrös távcsöveknél más a helyzet, mivel az
>objektív - azaz a főtükör - a cső hátulján foglal
>helyet, így a látómező különböző területeinek
>fényerejét nagyban befolyásolja a cső elülső
>pereme által okozott kitakarás. Ez a hatás


A Farkas Csaba által tett fenti kinyilatkoztatáshoz lenne néhány
gondolatom.

Bár a fenti hatás valóságos, eddig nem olvastam-hallottam
róla, hogy valaki "ezt számolgatva" tervezte volna a távcsöve
tubusát. Ez inkább csak afféle "karosszék"-probléma.
A gyakorlatban előforduló Newton szerelésű távcsöveknél
(átmérő, fényerő, fókusz) a kereskedelemben előforduló
okulárokkal általában 1-2 fokos látómező (égterület) a cél.
Ritkán,nagyon fényerős RFT-kal elmennek 4-5 fokig is, de
már kompromisszumokkal. Ez persze a nagyítástartomány
alsó fele. A felső felén már elég néhány (x10) ívperc.
Ahhoz, hogy ezek a "valós" távcsövek néhány fokos égterü-
leten ne okozzanak vignettálást, a csőperemnek (valamint
a tubusban levő egyéb reflexiógátló blendének, merevítő-
gyűrűnek, stb.) csak néhány mm-el kell bővebbnek lenni,
mint a tükör hasznos átmérője.
Az általános távcsőépítési gyakorlat szerint a tubus hasznos
(mindenféle gyűrűkkel figyelembevett) belső átmérője 10-20
mm-el nagyobb, mint a tükörátmérő. Részben a jusztíroz-
hatóság miatt, részben a csőfal melleti turbulenciák káros
hatásának a csökkentése miatt.
Nemigen láttam még optikailag "cuppanósra" szerelt tubust.

A fenti "vignettálás" a tükörre beeső fényre gyakorol hatást.
Ha valaki nagyon agyalni akar a témán, akkor a segédtükör
is okoz ilyen hatást, de míg az előbbi egy kissé bővebb
tubussal mellőzhető, az utóbbi nem, esetleg a segédtükör
méretének csökkentésével a hatás is csökkenthető, persze
ez megint csak a vignettálatlan LM csökkenése árán.
Ez a hatás a segédtükör által lefedett főtükör azon részein
érvényesül, amelye közvetlenül szomszédosak a lefedett
résszel. Persze a fentiek (perem plussz segédtükör) még
egyéb káros hatással is bírnak, fényelhajlás, kontrasztcsök-
kenés, stb...
Mint vignettálás, ez a látott kép azon részén jelentkezik
(LM perem közelében), ahol az általában elérhető okulárok
egyéb más hibákkal is terheltek. Nem is beszélve arról, hogy
a Newton szereléssel az optikai tengelytől távolodva egyre
több egyéb hiba (főleg kóma) is fellép.

Erről ennyit.

Az általában vett (segédtükör okozta) vignettálás a főtükörről
visszaverődő fénykúpot rongálja.
A vignettálatlan látómező számításához ismerni kell a főtükör
átmérő-fókusz adatait, a segédtükör átmérőjét és helyzetét.
Szintén illik figyelembe venni minden fénykúpba eső "akadály"
korlátozó hatását.
Ez a vignettálás (saját véleményem szerint) sokkal gyakoribb,
valamint nagyobb hatású az első részben említettektől, ennek
észrevétele sem "szemkiverő" egyszerű okulárba való pillan-
tással. Saját gyakorlatomban dupla nagyítást adó okulárba
nézve, mint az adott távcső vignettálatlan LM-je, nem venni
észre a perem sötétedése. Persze fényképezőgépet téve
az okulár helyére a hatás lebukik, amit a szem automatikusan
próbál kiegyenlíteni. Változós gyakorlattal is megbecsülhető
a fényességeltérés a kép pereme és közepe között.


Ha valami kimaradt volna, majd folytatom.

Üdvözlettel : Ernő.