Sziasztok !

Néhány gondolat az okulárok látómezejéről folyó
végeláthatatlan csevelyhez:

Valóban nem teljesen pontosak a gyár által meg-
adott értékek. Általában 2-3 fokkal többet vallanak
be a ténylegesnél.

Ha a fókuszértékből indunk ki mérésnél, vagy számo-
lásnál, valószínűleg az is hibával terhelt.

Ha a két szemed elé helyezel két egyforma látószögű
okulárt és fény felé fordulva próbálod a két LM-kört
egybeilleszteni, határozottan feltűnik az két LM közötti
eltérés. Cseréld is fel a két oklit, hogy a szemeid közötti
eltérést (ha van, mert nekem pl. van) figyelembe tudd
venni.

Mérhető az okulár LM határoló blendenyílása, én is
szoktam így számolni. Néhány összetett, vagy régebbi
tipusnál ez nem hozzáférhető, ezek kivételek.
Pl. Vixen LV, LVW sorozat majdnem minden tagja.
Esetleg a Zeiss H sorozata.

Viszont ha LV, vagy LVW okli kihuzati részét kicsavarod,
akkor mérhetővé válik a "maradék" okulár LM-je.
Meglepő módon 16-18mm közötti fókuszt fogsz a mérés
alapján kapni. A kicsavart részben rejtőzködik a Barlow-
tag, amely  fókusznyujtással "oldja meg" az esetenként
meglepően rövid eredő fókuszt.

Az égen is lehet mérni LM-t. Ha ismered a Föld forgási
szögsebességét, ami kb. 360fok naponta, akkor az égi
egyenlítőn stopperal kimérsz egy csillag átvonulást (több
mérést átlagolva), s már csak osztani-szorozni kell.
Alapvető szögfüggvények ismeretében az égi egyenlítőtől
távolabbi csillag is használható, ha tudod a deklinációját.

Én általában mindhárom módszer kombinálásával szoktam
az oklijaimat "lekáderezni". Két szem-stopper-tolómérő.

Üdv.: Ernő.