Kedves László!

Mivel az utóbbi 2 hónapban az ég minősége valamint egyéb elfoglaltságok
miatt nem volt alkalmam bolygózni,
nagy örömmel olvastam a leveled. Jómagam először egy 102/1400-as
refraktorban láttam holdátvonulást a Jupiter előtt,
de akkor kezdő lévén és az alacsony horizont feletti magasság miatt csak egy
elmosódott foltot láttam, így csak később tudtam meg
mi is volt az valójában. Tavaly sajnos elmaradtak a téli megfigyelések
kényelmi szempontok miatt :))), idén azonban elkezdtünk dolgozni
a digitális kamerával, és viszonylag sok kép készült bolygókról is. Az idei
bolygózás Szentléleken kezdődött, ahová magunkkal vittük a 250mm-es
Cassegrain távcsövünket. Nos ott még igen alacsonyan voltak a bolygók, így
igencsak hullámzott a kép. Az első éjjel csak a 15cm-es és az
alatti távcsövek adtak elfogadható képet a Jupiterről, a második éjjel
hajnalban) viszont életemben először láttam tisztán a Vörös-foltot,
pontosan
a bolygó közepén. Sikerült is lefényképezni a látványt, bár a minősége igen
gyenge lett. A Vörös-folt teljesen tisztán látszódott, jól elkülönült a
többi
alakzattól. A 15cm-es távcsövekben is teljesen jól látszódott, sőt a kisebb
átmérő és alacsony deklináció miatt a kép sokkal nyugodtabb volt bennük,
így a látvány jóval élvezhetőbb volt.

Ősztől aztán elkezdtük a bolygófényképezést, több holdátvonulást és
Vörös-folt átvonulást sikerült megörökíteni. Volt körülbelül 3 olyan
éjszaka, amikor
a seeing magyar viszonylatban 8-10 között volt ( ki tudja ez Floridában
milyen seeingnek felelt volna meg...), ekkor készültek a legjobb képeink.
Ilyenkor
vizuálisan ( és a képeken is) több fehér ovál látszódott a GRS-től délre,
amelyek köztudottan nehéz objektumok. Maga a GRS egy csavart mutatott,
körülötte törésekkel és más részletekkel. Persze ezeken kívül az SEB és
NEB-t összekötő kinyúlások, néha 8-10 darab fekete és fehér ovál is
mutatkozott a bolygón, valamint 8-10 elkülöníthető sáv. Nagy élmény volt az
október 13-i kettős holdátvonulást, mikor a GRS is látszódott, amelyet
szintén sikerült megörökíteni.

Szerintem egy 114mm-es távcsővel is meg lehet látni a Vörös-foltot, bár
részleteket benne azt hiszem nem. Nehezebb feladat, mint a holdárnyék,
hiszen
halványabb objektum, de a mérete nagyobb, így a távcső felbontóképessége nem
okozhat gondot, inkább a fénygyűjtő képessége.

Sok sikert kívánok az észlelésekhez!

Üdvözlettel: Kiss Gábor

UI: Az említett képek a http://macsbk.csillagaszat.hu  vagy a
http://home.talkcity.com/gaiaway/gkiss címen megtekinthetőek, az utóbbi
címre most kerültek ki a decemberi Jupiter fotók!


----- Original Message -----
From: TAVCSO-l: Dorogi László
To:
Sent: Monday, February 18, 2002 7:32 PM
Subject: Io árnyéka, szemem világa..


> Sziasztok !
>
> Vigyázat, távcsöves tapasztalatokban kezdő emberke beszámolója
>  következik !!!
> Nagy élményben volt részem pénteken este, 2002.02.15-én,
> 17.20-18.00 UT között ! Azt előrebocsátom, hogy  bizony még
> nagyon friss távcsőtulajdonos vagyok, amit eddig láttam a
> Világegyetemből, azt két szememmel valamint egy 20x60-as binoklival
> tettem, eddig, azaz a múlt év Karácsonyáig. Most meg azt sem tudom,
>  mit nézzek meg előbb, olyan vagyok, mint egy csikó, akit sok-sok
> napig zárva tartottak, majd kiengedtek az udvarra :-). Persze tudom, hogy
>  tervszerűbben kellene ezt csinálni, de én azt nézek meg, amihez
> éppen akkor kedvem támad. Remélem hamar kinövöm ezt a
> betegséget és akkor valami hasznosat is tehetek amatőrként.
> De hogy visszatérjek az eredeti témához, kb. fél órával a
> távcsövem (114/910 tükrös) udvarra történő kipakolása
> után megcéloztam a Jupitert, 122x nagyítással (61x+Barlow) és
> éppen egy nagyon szép jelenségre lettem figyelmes, történetesen
> az egyik hold szinte hozzáragadva csüngött a gázóriáson. Nagyon
>  megkapó volt a látvány, gondoltam kipróbálom a Barlow-ban a 101x
>  oklit is, eddig azt tapasztaltam, hogy ha lesz tíz nap egy évben,
> mikor ezt a kombinációt használhatom, akkor jó lesz, de meglepő
> módon sikerült éles, pontosabban fogalmazva nyugodt képet kapnom,
> szinte hullámzásmenteset. Mondom, ezt a nagyítást számtalanszor
> kipróbáltam az elmúlt majd két hónapban, de csak ritkán volt
> élvezhető a kép. De most igen ! Annyira elragadott a látvány,
> hogy nem is akartam más célpontot keresni. Kb. 17.40 UT-kor egy kis
> sötét foltocskát vettem észre a bolygón, kb. a bolygó
> középső részén. Gondoltam, káprázik a szemem, kicsit levettem
>  a tekintetemet az okliról, pár másodperc relaxáció, majd
> ismét. Csak ott volt! No, nem bírtam tovább, bementem és
> felütöttem az Évkönyvet a Jupiter holdjainál, ahol a
> következőket olvashattam: 15. 17 15 I ev, 15. 18 15 I ev. Ekkora
> mázlit! Ha tervezem sem jött volna be. Szóval az Io árnyékát
> láttam. 18.00 UT-kor már határozottan közelebb került a bolygó
>  pereméhez. Csak azt sajnálom, hogy nagy ámulatomban nem
> próbáltam ki kisebb nagyításokat is, de most már a pályán
> lesz a szemem. Azaz a következő Jupiter észlelést tervezni fogom !
>  Lám, lám :-).
> Aki vitatkozni akar velem, hogy ezzel a távcsővel nem lehet
> hold-árnyékot látni a Jupiteren, az ne kíméljen ! Mellesleg,
> milyen nehézségi fokú a Nagy Vörös Folt "meglátása" ?
> Merthogy nekem még nem sikerült.
>
> Üdvözlettel:
> Dorogi László