Tápiómenti levelezőlista archívum
  2024.03.29
 TAVCSO archívum 
 MCSE 
 levelezőlisták 
Dátum: 2002-02-12 18:57:52
Feladó: Nagy Zoltán A.
Tárgy: Re: Celestron Firstcope
Sziasztok!

Eloszor is gratulalok Palinak ujdonsult tavcsovehez. :) Gondoltam maganban
szolok hozza, de aztan valamiert megis a listan tettem meg
hozzaszolasomat.

> AJÁNLÁS:
> Megkülönböztetett tisztelettel ajánlom e pár sort NYÖZÖ-nek
Koszonom a megtiszteltetest. :)

> Korábban azt gondoltam: az élménybeszámolókban az csak költ
ői túlzás, hogy
> az új távcső tulajdonosa napokig vár, amíg kipróbálhatja m
űszerét az ég.
Ah, nem kell ehhez tavcso, eleg valami olyan kutyu amit nagyon ki akarsz
probalni. :) Amikor a CCD kamerat megvettuk Tordai Tomival ugyanez volt,
optt toporogtunk korulotte egy kb. 1m-s hatarfenxyessegu egen. :) Napok
mulva lett csak derult egbolt.

> Először kedvencemet az Orion-ködöt vettem célba. Ez számomra
nem is volt
> olyan könnyű, mivel még csak most ismerkedek az equatoriális mech
anika
> rejtelmeivel. Elméletben már elterveztem - a hosszú várakozás a
latt - hogyan
Ne csodald, ezzel szinte biztos vagyok, hogy mindannyian igy voltunk. Az
az istenadta mechanika csak nem arra megy amerre tolod a tubust, hanem
csakis a tengelyek menten. :) Ez kulonosen dobson utan lehet szokatlan.

Egy klasszikus kinlodasra hadd hivjam fel a figyelmet, mindenki ismeri es
nyogi, aki ekvatorialis mechanikakat hasznal. Ha a muszert kiviszed,
ugyebar ugy celszeru letenni, hogy a rektatengely (eleinte az ember
elveszik a tengelyek kozott, pedig csak ketto van. A rekta az amelyiken
nem log a vaskolonc, azaz az ellensuly es a tuloldalt a tavcso :) 
eszakra nezzen. Namarmost ha a keresett objektum pl. a Sarkcsillag, akkor
jon a gorcsoles. :) Ugyanis a rekta forgatva a Sarkcsillag korul forog
korbe a latoirany, egesz kis korokon, a deklinacios tengelyt meg erre
merolegesen. Oltari boszanto ahogy a kereso szallemezenek kozepet
kerulgeti a cel, de a LM-be csak nem kerul bele. :)))  Ha nem fotozol vagy
egyeb kenyes dolgot vegzel, akkor en ilyenkor egyszeruen felkapom es
inkabb megforditom a mechanikat. :) (Persze a 180 fokos fordulat eseten az
eppen delelo Orion koddel lenne problemam ezaltal. :))

> boldoguláshoz. Pedig minden tekerentyű ott ült szépen a jól kit
alált helyén
> és működött is, csak meg kellet őket szokni.
4-5 ejszakas kitarto hasznalat utan hidd el vakon barmikor megtalalod majd
a tekerentyuket. Ezt minden uj tavcsonel el kell jatszani, azaz ossze kell
szokni a muszerrel. Ha autot veszel, akkor is sok szoknivalo van, amig
"erezni kezded" a jarmuvet.

>
> A kezdeti ügyetlenkedés után azért csak sikerült a keresőtá
vcsőben befogni
> az M42-t . A 25mm okulárt (36x) tettem be és - miután némi této
vázás után a
> tubus fedelét is levettem - valóban  láttam valami derengést. F
ókuszálás
:))) Jopofa. Legkozelebb amint kivitted, gyorsan kupakold ki, aztan lehet
bemenni a terkepekert, lampaert, eszlelonaploert, eszlelokekszert,
eszleloteaert, eszlelomacskaert, stb. :) Kozben a tubus legalabb atveszi a
kornyezet homersekletet, ami fontos a kep nyugodtsagahoz.

> Eddigi észleléseim során - ami igaz, nem tekinthető nagy múlt
únak - most
> volt végre olyan érzésem, hogy végre látok valamit a Nagy Égi
Kaszás öve
> alatt.
Remelem meg sok hasonlo elmenyben lesz reszed. Az ilyenek viszik ki az
embert az eg ala estzerol estere. Akor is ha hideg van, es a szomszedok
elhulten (nem a hidegtol) neznek, mit matatsz a kertben... :) Majd
megszokjak.

> látómező széléig kitárta. A Trapézium csillagai, mint valam
i irányító
> központ sziporkáztak a nagy gázfelhő szívében.
Javaslom probald meg lerajzolni a latottakat, es eljuttatni az illetekes
helyre. (Meteor Messier rovata)

> A Barlow lencséjét kitekerve és áttéve az okulárba, 1,4-szere
sére (126x)
> növeltem a nagyítást
> Ennek hatására felsejlett még egy (de inkább két) újabb hold
és a
Egy planetarium program hasznalataval kideritheto melyik holdak is voltak
azok. Erre jo az Evkonyv is, a 112. oldalon talalhato a Szatyorholdak
helyzete. A planetariumprogik azert jobbak erre a celra, mert a
hattercsillagok is bekavarhatnak a kepbe, es az evkonyv ezeket nem
mutatja.

> Cassini-rés is helyenként felfedezhető volt, főleg mikor a Föld
ünk
Gondolom a helyenkent az a gyuru ket legszelso resze. Ezeket hivjak
anzaknak. Azert latod kis tavcsovekkel csak itt a rest, mert a korong
elotti szakaszon a ralatas miatt a res is keskenyebb meretu, a
legszelesebb pedig eppen az anzakban, ahol a maximalis szelesseget latod a
Cassini resnek.

> A Jupiter következett soron Holdjaiból csak három mutatkozott, pedi
g, mint
> később rájöttem a negyedik: az Io is szemem előtt volt. De mive
l éppen
> gazdabolygója előtt tanyázott, így nem vettem észre, csak amiko
r kilépett a
> fénylő korong elől. (2002.02.10. KÖZEI 21.00).
Az az Europa volt a Guide program, es az Evkonyv szerint. Az Io eppen
nyugatra volt a bolygotol, a Ganymedes es a Callisto meg keletre. Utobbi
jo messze, sokan azt hiszik mar nem is hold. :) Neha kisebb LM-k eseten
engem is atver a nyavalyas. Az Io


> észlelést. Az enyhén párás és gyors légáramlatokkal zavar
t troposzféra már
> csak időnként járult hozzá a kontrasztos látványhoz. Ám í
gy is felfedeztem
> két "szeplőt" a nagy bolygó sávjai közt. Később 126x nagy
ítással is
Bizony az hold volt, hold nem volt. De azert a Jupiter savjai a Te
muszereddel is kell hogy mindenfele reszleteket mutassanak, azaz rogoket,
goboket, meg egyeb joszagokat. Fokent mostansag, az eszaki sav (a ketto
kozul most ez a kontrasztosabb), roviditett neven NEB tartalmaz sok sotet
es vilagos reszletet, a masik fosav a SEB meg arrol hirhedt mostanaban,
hogy a benne tanyazo Nagy Voros Folt merhetetlen etvagya soran megette a
70 eve forgolodo un. feher ovalt. A Jupiter a legvaltozatosabb bolygo,
mindig tortenik rajta valami! Eddig ketszer lattam olyat, hogy a SEB nevu
nagy sav egyszeruen eltunt hoszu idore. Most is eleg halvanyka egyebkent.

> ellenőriztem: valóban ott voltak.  Úgy gondolom ezek, a Jupitertő
l nem
> messze látszó holdak: az Európa és a nem rég még takarást a
dó Io árnyékai
> lehettek.
Igen, mozgalmas esteje volt a Jupiter holdaknak 10-en. 19:50-kor ramaszott
az Europa hold arnyeka a korongra. A holdacska ekkor a korong elott
volt. Aztan 20:48-kor lement a hold a korongrol, az arnyeka maradt
22:39-ig. :) Elvileg msodik arnyeknak nem kellene lennie.

> Bár korai volna e néhány sikeres észlelésből messzemenő k
övetkeztetéseket
> levonni, de azt bizton állíthatom: kezdeti tapasztalataim - minden
> gyakorlatlanságom ellenére - igen biztatóak ezzel a távcsővel.
Orulok, ha vannak ilyen eg alatti elmenyei masoknak is. :) Kivanok neked
sok hasonlot , es a tobbi listaolvasonak is.

> Nem tudom észrevettétek-e, hogy amelyik madarak nem varjú és nem
lőtték még
> le az olaszok, az reggelente már mind csicsereg :-))
Igen, a Polarois korul is csicseregnek. A varjak is, csak nekem nem
annyira fekszik az enekuk, mint pl. a cinkeke. :) Hajnalban beult a kupola
resenek szelere egy buta cinke es elkezdte a "nyitnikek,
nyitnikek"  szoveget. Pedig egy kupolat olyankor maR "zarnikek" :)))
Igaz a kupola belulrol kek, ebben igaza volt...

De az teny, hogy nem sok jobb dolog van, mint egy ateszlelet ejszaka utan
a pirkadat, amikor a tollas kis nyavalyasok dalolasznak, az ember
pakkolgat a hajnali fenyben, a jol vegzett "munka" oromevel...



Mindenkinek hasonlo reggeleket: Nyozo
Vissza

  

Index | Aktuális hónap (2024-03)