EGY ÚJ TÁVCSŐ RÖVID TÖRTÉNETE
(Celestron 114/900 Newton, EQ-2 equatoriális mechanika,
10 mm Kellner és 25 mm Plössl okulár, 2x Barlow)
AJÁNLÁS:
Megkülönböztetett tisztelettel ajánlom e pár sort NYÖZÖ-nek
MOTTÓ:
Korábban azt gondoltam: az élménybeszámolókban az csak költői túlzás, hogy
az új távcső tulajdonosa napokig vár, amíg kipróbálhatja műszerét az ég.
alatt.
Ma már tudom: NEM AZ .
1-7. NAP
A szép hagyománynak megfelelően, kivártam tehát én is a szükséges egy
hetet. Csak a szobában tekergettem a műszer gombjait.
8. NAP
Végre letelt a várakozás. A sűrű köd szertefoszlását, a felhők
felszakadozása is követte és mindez együttesen erősen indokolttá tette, hogy
kivigyem újdonsült szerelésemet az ÉG alá.
Először kedvencemet az Orion-ködöt vettem célba. Ez számomra nem is volt
olyan könnyű, mivel még csak most ismerkedek az equatoriális mechanika
rejtelmeivel. Elméletben már elterveztem - a hosszú várakozás alatt - hogyan
is fogom majd a sok rögzítő kart, tekerőt, finom beállítót és miegyebet
használni, de a valóságban bizony szükségem lett volna még három kézre a
boldoguláshoz. Pedig minden tekerentyű ott ült szépen a jól kitalált helyén
és működött is, csak meg kellet őket szokni.
A kezdeti ügyetlenkedés után azért csak sikerült a keresőtávcsőben befogni
az M42-t . A 25mm okulárt (36x) tettem be és - miután némi tétovázás után a
tubus fedelét is levettem - valóban láttam valami derengést. Fókuszálás
címén egy kis babrálás remegő kézzel az okulárkihuzaton és már meg is jelent
a KÖD. De nem ám úgy, mint ahogyan szokott volt nekem megjeleni, hanem úgy
igazi "szárnyakkal", jól elkülönülő csimbókok (M43) és szálak fényes
kavalkádjaként. Na ez már hasonlított a szakkönyvekben lévő képekre.
Eddigi észleléseim során - ami igaz, nem tekinthető nagy múltúnak - most
volt végre olyan érzésem, hogy végre látok valamit a Nagy Égi Kaszás öve
alatt.
A Barlow fókuszkétszerezőt használva (72x), a Köd szárnyait már egészen a
látómező széléig kitárta. A Trapézium csillagai, mint valami irányító
központ sziporkáztak a nagy gázfelhő szívében.
9. NAP
Nem volt szükség távcsőre, hiszen este ismét a földi köd vette át az
uralmat, amelyről köztudomású, hogy szabadszemes észlelés során is bőven
elegendő látványt nyújt.
10. NAP
Kihasználva a gyorsan vonuló ritka felhők közti réseket, ismét észlelésre
adtam a fejem (jobban mondva inkább a szemem). A fényes bolygók látómezőbe
hozásához most már elegendőnek bizonyult a rendelkezésemre álló két kéz is.
A Szaturnusz felderítéséhez 10 mm okulárt (90x) illesztettem a kihuzatba. A
csőbe tekintve sárgán vigyorgott vissza rám ez a "karimás golyó", amely
mellet, apró pontként holdja: a Titán is jól látszott.
A Barlow lencséjét kitekerve és áttéve az okulárba, 1,4-szeresére (126x)
növeltem a nagyítást
Ennek hatására felsejlett még egy (de inkább két) újabb hold és a
Cassini-rés is helyenként felfedezhető volt, főleg mikor a Földünk
légkörében, az egymást követő felhők elegendő időt adtak a pontos
fókuszálásra és a látómező célon tartására.
A Jupiter következett soron Holdjaiból csak három mutatkozott, pedig, mint
később rájöttem a negyedik: az Io is szemem előtt volt. De mivel éppen
gazdabolygója előtt tanyázott, így nem vettem észre, csak amikor kilépett a
fénylő korong elől. (2002.02.10. KÖZEI 21.00).
Később a 2x Barlow-t normál módban használva (180x) kíséreltem meg az
észlelést. Az enyhén párás és gyors légáramlatokkal zavart troposzféra már
csak időnként járult hozzá a kontrasztos látványhoz. Ám így is felfedeztem
két "szeplőt" a nagy bolygó sávjai közt. Később 126x nagyítással is
ellenőriztem: valóban ott voltak. Úgy gondolom ezek, a Jupitertől nem
messze látszó holdak: az Európa és a nem rég még takarást adó Io árnyékai
lehettek.
UTÓSZÓ
Bár korai volna e néhány sikeres észlelésből messzemenő következtetéseket
levonni, de azt bizton állíthatom: kezdeti tapasztalataim - minden
gyakorlatlanságom ellenére - igen biztatóak ezzel a távcsővel.
AmCsillÜdv: Pali
----====oOo====----
K A T O N A P Á L
www.tsinom.ini.hu
tsinom@hotmail.com
===============
P.S
Nem tudom észrevettétek-e, hogy amelyik madarak nem varjú és nem lőtték még
le az olaszok, az reggelente már mind csicsereg :-))
|