Szevasztok!
Egy rádióamatőrtárs állította össze ezt az összefoglaló művet, elsősorban
nem csillagászok számára.
Két részes.
Változtatás nélkül továbbítom.
Használjuk egészséggel.
Lajos
----- Original Message -----
From: "Laci HA0HW"
To: "pannondxlist"
Sent: Monday, June 17, 2002 9:59 PM
Subject: [pannondx] RH terjedes (elore) jelzesek I. resz
> Szevasztok!
> Nem keves munkaval -olvasassal- allitottam ossze az alabbi cikkecsket.
> Szeretettel ajanlom ´5PP - es persze masok- figyelmebe.
> 73 de Laci
> ha0hw@pannondxc.hu
> http://www.c3.hu/~ha0khw
>
> member of QSL Manager´s Society
> http://www.qsl.net/qslmanagers
>
> p.s. Ismet csak elnezest kerek az ekezetes betuk hasznalataert.
> --------------------------------------------------------------------------
--
> -------
> Terjedési előrejelzések
>
> Valószínűleg mindenki hallottak már a naptevékenység 11-éves ciklusáról.
> 1749-től álnak rendelkezésünkre pontos csillagászati megfigyeléseken
> alapuló, írásos adatok, melyek bizonyítják ezt a rendszeres (de nem
pontosan
> ismétlődő!) változást. Jelenleg a 23. nap(folt)-ciklusban vagyunk.
> Előrejelzések szerint tavaly kellett volna tetőznie, amit a mérések is
> igazoltak, ám pár hónapos napfoltszám csökkenés után ismét szaporodni
> kezdtek a napfoltok. Úgy néz ki, hogy a 23. ciklus 2 púpú maximumot mutat.
> A nap(folt)-ciklus elnevezés abból adódik, hogy kezdetekben (csillagászati
> megfigyelések alapján) az aktív napfoltok számát rögzítették, míg a XX.
> században kiegészültek ezek a megfigyelések rádiótechnikai eszközök
> alkalmazásával nyert adatokkal is. A 11 éves periódus idő egy átlagos
szám.
> Az eddig mért legnagyobb ciklus idő 17, míg a legkisebb 7 év volt. (Lehet,
> hogy ebből származik a már az ókori egyiptomiak által is használt hét
szűk
> esztendő kifejezés? )
> A foltok keletkeznek, majd néhány nap esetleg hét után eltűnnek. Volt már
> olyan folt is amely több mint 1 évig maradt életben! A Nap némi
> ingadozással - 27,5 nap alatt fordul meg a saját tengelye körül, ezért
> tapasztalhatjuk, hogy 27,5 naponként ismétlőd(het)nek a jó, vagy rossz
> terjedési periódusok. Gyakran előfordul a maximum éveiben, hogy 27-28 nap
> múlva is életben maradnak a foltok és a Nap újra felénk forduló oldaláról
> hatalmas energia bombákat küldenek irányunkba a köröttük található egyéb
> napjelenségek. Az elektromágneses sugarak gamma, röntgen, látható- és
> láthatatlanfény, rádiófrekvenciás tartományba esők 8 perc alatt érik el
> földünket és hoznak létre jelentős változásokat az atmoszférában, annak a
> számunkra legfontosabb felső rétegében az ionoszférában.
>
> Visszatérve; a napfoltok olyan területek a Napon, melyek akár 1000 C
fokkal
> is alacsonyabb hőmérsékletűek a környezetüknél, ennél fogva sötétebbek,
> ezért jól láthatók. Mivel a foltok alacsonyabb hőmérsékletűek, hosszabb
> hullámú sugárzás indul belőlük, így kevésbé ionizálják az ionoszféránkat,
> tehát a foltok önmagukban nem befolyásolhatják jelentősen a földi
> rádióhullámok terjedését. A foltok rendszerint párosával jelennek meg, a
> páros tagjai eltérő mágneses polaritásúak. A foltok csoportokba
rendeződnek,
> de vannak magányos párosok is. A napfolt minimum évei utáni felemelkedő ág
> első foltjai ellentétes polaritásúak lesznek, mint az előző ciklus foltjai
> voltak. Tehát nem a Nap (É-D) polaritása fordul meg az elkövetkezendő
néhány
> évben, ahogy azt néhány újságban olvashattuk, csak az új ciklusban
majdan
> keletkező foltok mágneses polaritása fordul meg.
>
> Tehát a napfoltok száma, ami egy mértékegység nélküli mérőszám, önmagában
> nem befolyásolja a rádióhullámok terjedését, de annál inkább a
> megjelenésükhöz szorosan kapcsolódó egyéb jelenségek!
> Ilyenek pl. a napfáklyák, vagy a flokkuluszok, vagy például a
környezetüknél
> 15-20.000 C fokkal magasabb hőmérsékletű flérek. Hatásukra jelentősen nő
az
> ultraviola- és a röntgensugárzás. A flérek egyúttal a Nap azon
> képződményeinek csoportjába (is) tartoznak, melyek anyagi sugárzást is
> kibocsátanak. (protonok, elektronok)
> A napszél-el másodpercenként 1 millió tonna atomi és szubatomi részecske
> hagyja el a napot, melyek 24-36 óra alatt érik el a Földet. A Föld
közelébe
> érve ezeket az elemi részecskéket a Föld (saját) mágneses erőtere csapdába
> ejti és a sarkok felé irányítja, megvédve a Föld élővilágát, és egyúttal
egy
> misztikus fényjelenség, az Északi Sark felett Auroral Ovals Északi fény,
> míg a Déli Sark felett Auroal Australis Déli fény keletkezik. Erős
> napkitörések alkalmával nagyobb kiterjedésűvé válnak ezek a fények. Volt
már
> rá példa, hogy Magyarországról is látható volt ez a természeti jelenség.
> (8-as, 9-es Kp értéknél, erről majd később!)
> A Napból érkező hatalmas mennyiségű energia megváltoztatja a Föld
> ionoszféráját, mely elsődlegesen befolyásolja a rádióhullámok (távolsági)
> terjedését. Az ionoszféra nagyrészt elektromosan töltött részecskékből,
> ionokból és elektronokból áll. A semleges gázmolekulákból ionizáció révén
> jönnek létre, majd hosszabb-rövidebb idő után újra egyesülve,
rekombinálódva
> ismét semleges molekulákká alakulnak, majd kezdődik minden elölről. Az
> ionoszférát 3 nagyobb rétegre osztják fel, elhelyezkedésük magasságától és
a
> bennük lévő ion koncentráció fokától függően. Az alacsonyabban
elhelyezkedő
> D és E réteg elnyeli a rádióhullámokat, míg a magasabban található F (F1
> nappali, F2 éjszakai) visszaverő felületként működik. Néha az E réteg is
> működhet rövid ideig visszaverő felületként, az így létrejött terjedési
> jelenséget hívjuk Sporadic-E terjedésnek, melyet főleg 2 méteren, de
néha
> még 28 MHz-en is észlelhetünk.
> A Föld közelébe érkező energia lövedékek hatással vannak a
> magnetoszférára, aktív naptevékenység esetén napokra megzavarva a föld
> mágneses mezejét. Az ilyen energia viharok a sarkokhoz közeli szélességi
> körök felett nagy áramokat hoznak létre a magnetoszférában, így saját
> mágneses erőterek jönnek létre, melyek rendkívül nagy feszültségeket
> indukálhatnak az ezeken a területeken kiépített elektromos, távközlési
> vezetékekben, de még a földbe fektetett nagy hosszúságú! gáz- és
olajcső
> vezetékekben is. (Az elmúlt években többször is olvashattunk ilyen
híreket
> Alaszkából, vagy Kanada északi tartományaiból címezve.)
> Erős naptevékenység idején, mágneses viharok idején un. ionoszféra viharok
> jönnek létre, melyek jelentős befolyással vannak a rádióhullámok
> terjedésére. Leginkább az F réteg visszaverő tulajdonsága változik meg,
> ezért gyengébb és zajosabb jelekre számíthatunk ilyen esetben, sőt
> átmenetileg teljesen meg is szűnhet a terjedés.
> Másrészt RH operátorok tapasztalatból is tudják, hogy nagyobb
naptevékenység
> jobb távolsági terjedést eredményez. Ez csak a 14 MHz feletti sávokra
igaz.
> Magas napfoltszám esetén gyakran kerül 50 MHz felé a használható
legmagasabb
> frekvencia, a MUF. Mágneses viharok idején alakul ki az AURORA terjedés,
> melynek az URH-sok örülhetnek, mivel nagyméretű, jó hatásfokú visszaverő
> felület alakul ki a sarkoktól délebbre (északabbra a Déli sarok esetében!)
a
> jelentősen ionizált E rétegről. Néha még 28 MHz-en is kihasználható az
> AURORA jelenség, míg ilyenkor az alacsonyabb frekvenciákon még a nagy RH
> műsorszórókat sem lehet hallani!
>
> Mint már írtam, az előző századokban a nap-aktivitást a Föld felé néző
> oldalán látható aktív napfoltok számlálásával mérték. Napjainkban két
> fontos mérőszámot alkalmaznak a tudósok: a napfoltszámot és a solar flux
,
> nap-fluxus méréssel megállapított értékét.
> A jelenleg használatos International Sunspot Number,ISN egy összetettebb
> szám, mely értéke függ a tényleges napfoltszámtól, a foltok méretétől,
egyes
> napfolt csoporton belüli folt számtól is.
> Az ISN értéke közel nulla napfolt minimum években és akár 200 feletti
> érték is lehet napfolt maximumos években. A napfolt-relatívszámokat R
> (vagy W) betűvel jelölik.
> A nap-fluxus értékét 2800 MHz-en (10,7 cm-es hullámhossz) működő
> rádióvevővel mérik. Az értéke 60 és 300 között változhat, jele I (vagy F).
> Terjedés előrejelzések készítése során mindkét értéket alkalmazzák annak
> ellenére, hogy nincs konkrét matematikai kapcsolat közöttük. Mégis létezik
> egy megfelelően pontos (max. 10%-os hibával!) átszámítási módszer, ha 1
év,
> 12 hónap átlagait vetjük össze. E szerint kijelenthető, hogy I-100-as
> solar-flux érték kb. R-48-as SSN-nek, míg R-200-as SSN kb. I- 242-es
> nap-fluxus értéknek felel meg.
> (Fluxus=63.75 + 0,728 R + 0,00089Rnégyzet)
> Ionoszféra viharok, és földmágneses rendellenességek, vagyis terjedési
> előrejelzésekre használhatók a WWV jeladók által sugárzott, vagy az
> interneten számtalan forrásból beszerezhető I, R, értékek, valamint az A
> és K indexek. Az utóbbi kettővel jellemezhető a Föld mágneses mezejének
> aktivitása.
>
> Egyik legkomplexebb információt nyújtó site az amerikai NOAA, National
> Oceanic and Atmospheric Administration, National Geophysical Data Center,
> Space Weather Now nevű: http://www.sec.noaa.gov/SWN/ . Szintén jól
> hasznosítható a http://www.spaceweather.com , vagy a norvégiai
> http://www.dxlc.com/solar/indices.html helyek valamelyike.
> A DK0WCY 10.144 MHz-en folyamatosan lassú morzejelekkel sugározza a
> számunkra talán legmegfelelőbb, Kiel-ben mért értékeket, valamint AURORA
> figyelmeztetést.
>
> A K-index egy kvázi logaritmikus szám. Magnetométerrel végzett 3
> óránkénti, 3 órás (0-3, 3-6, 6-9 stb. órák közötti ) mérések értékei,
> összehasonlítva a mérési hely mágneses erőterében észlelt legnagyobb
> változás vízszintes komponensével, adja ki az aktuális mérőszámot. (A
> legnagyobb pozitív és legnagyobb negatív irányú kilengést együttesen
> figyelembe véve.)
> Mérőhelyek számos helyen találhatók a Föld különböző pontjain. Minden
> mérőhely a földrajzi helyzetének megfelelően egyedileg korrigálja az
általa
> kiadott indexet. Pl. a legismertebb mérőhely az U.S.A.-ban, a kolorádói
> Boulderben van. Az általuk 3 óránként meghatározott K indexet
> Boulder K-nak hívják.
> A K indexek értéke 0 és 9 között lehet.
> A hivatalos, az egész bolygóra vonatkoztatott Kp (Kplanetari) indexet a
> földgolyó számos helyén található mérőállomások által szolgáltatott egyedi
> K értékek súlyozott figyelembe vételével számolják ki.
> Mivel a mindenkori utolsó K index tartalmazza a legfrissebb (max 3
órás!),
> a pillanatnyi naptevékenységre utaló adatokat, ennek változása, a változás
> tendenciája és sebessége a legfontosabb információ számunkra, melyből
> meghatározható a jelenlegi és a közeljövőben várható terjedés.
>
> folyt. köv.
>
>
>
> _______________________________________________
> pannondx maillist - pannondx@mxdn.dunanet.hu
> http://mxdn.dunanet.hu/mailman/listinfo/pannondx
|