A számítgatást-kedvelőket most egy kis
segítségnyújtásra kérem. Bartha Lajos
"Elveszett csillagok. Scheiner páter Jupiter-
holdja" című kéziratához kellene modellezni
egy csaknem négyszáz éves jelenséget.

Christopher Scheiner egyike volt az első
távcsövezőknek. 1612 tavaszán egyszerű
távcsövével figyelte a Jupitert és lerajzolta a
közelében látszó csillagokat, azaz a Jupiter-
holdakat. Már tudott a Galilei által 1609 végén
és 1610 elején felfedezett négy holdról.

Azonban 1612-ben, március 30-án először és
április 8-án utoljára nemcsak négy, hanem öt
fénypontot látott a Jupiter mellett. Mivel ezt hét
különböző estén látta és lerajzolta: azt hitte,
hogy felfedezte a Jupiter ötödik holdját. Hogy
felfedezését közhírré tegye, ilyen értelmű
publikációt is kiadott 1613-ban, azonban
(természetesen) az ötödik holdat többé nem
látta ő, vagy bárki más sem.

Scheiner az ötödik holdat is fényesnek, a többi
négyhez hasonló fényűnek észlelte, azaz 5-6
magnitúdósnak. A csillagászattörténészek
csak egy része véli teljesen tévedésnek,
halucinációnak a dolgot. Vannak akik egy
éppen akkor fényes változócsillagnak,
maximumban lévő nóvával magyarázzák.
Persze lehetett egy véletlenül a Jupiter mellett
látszó állócsillag is, ami a bolygó égi
mozgásával aztán elkerült a Jupiter közeléből.

Mi lehetett ez?
Lehetett ez egy állócsillag?
Milyen fényes csillag lehetett a Jupiter
közelében 1611. március 30 és április 8
között?
Van-e itt változócsillag (mira, nóva) mai
katalógusaink szerint?

Jó modellezést! Az eredményről értesítsetek
mindannyiunkat!
Keszthelyi Sándor (Köszö)