A Szaturnusz bolygó és gyűrűrendszere 2006. január 25-én
este fedett egy 7,9 magnitúdós csillagot (elnevezései: BD +19
2084, HIP 42705, BY Cnc a Praesepe nyílhalmazban).

A jelenség megfigyelését Pécsett végeztük öten. Házigazdáink
(Dr. Pál Károly és felesége Dr. Pál Károlyné Gabi) lakásukon
fogadtak hármunkat (Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner
Márta, Varga Attila) 17: 45 UT-kor. A teraszon már hűlt a
főműszer: egy 280/2800 mm-es Celestron 11-es. Az égbolt
teljesen felhőtlen, pára nélküli, szélcsendes, a hőmérséklet
mínusz 10 fok volt.

A Szaturnuszt 300-szoros nagyítással figyeltük hárman
(Keszthelyi Sándor, Dr. Pál Károly, Varga Attila). Jól látszottak
a szaturnuszholdak. Egyéb csillagok is voltak: a DNy-i részen
két ennél fényesebb és egy nagyon halvány a bolygó északi
sarkához 5-6 ívmásodpercre (talán a Tethys ?). A levegő
mégsem volt teljesen nyugodt, mert a bolygó látványa a
távcsőben kicsit hullámzó, néha elmosódott volt. A Cassini rés
csak az anzákban (sarkokban) látszott, ott sem élesen.

A csillagfedés kezdetét megfigyelhettük. 18:05-kor a fedés
előtt álló csillag a gyűrű nyugati ívének végéhez közel, de még
10 ívmásodpercre: jól látszott. Nagyon lassan közeledett.
18:20-től figyelmesen és folyamatosan figyeltük hárman
felváltva: egyikünk az okulárba nézett, a másik a DCF-órán
olvasta le az időt, a harmadik a jegyzetfüzetbe írta az
adatokat. Ezt váltottuk folyamatosan, mivel a csillag és a gyűrű
közötti távolság nagyon lassan csökkent.
18:37 és 18:39 között még nyilvánvaló hézag volt a csillag és
a gyűrűszél között.
18:40:20-kor nagyon szoros, már hozzátapadva a gyűrűhöz,
utóbbi erős fényéhez képest a csillag gyengébb.
18:41:28-kor már nagyon gyenge a csillag, alig látszik, vagy
csak dudorként.
És végül:
18:41:57 UT-kor mindhárman úgy éreztük, hogy a csillag nincs
többé, a gyűrű széle látszik csak. A gyűrű és a csillag
összetapadása, fényüknek összefolyása nem pillanatnyi,
hanem 2-3 másodperces folyamat volt. A belépés csaknem
pontosan a gyűrű csücskén (az ellipszis hossztengelyének
nyugati végén) történt, vagy attól 1-2 ívmásodperccel északra.

Kijöttek a teraszra a hölgyek is: a csillag eltűnését ők is
ellenőrizték, és gyönyörködtek a szép Szaturnuszban, majd
friss pogácsával és forralt borral kedveskedtek.

Ezután újra folyamatosan figyeltük 18:50 és 19:10 között a
gyűrűrendszer nyugati részét, hátha megpillantjuk a csillagot a
Cassini résben, de az már nem sikerült. Tekintve, a fényes
gyűrűhöz viszonyítva halvány csillagot és a kissé hullámzó
képet: ezen nem is csodálkoztunk.
A csillagot többé már nem láttuk. A kilépést elmulasztottuk.

Keszthelyi Sándor (Köszö)