Tápiómenti levelezőlista archívum
  2020.08.05
 OKKULT archívum 
 MCSE 
 levelezőlisták 
Dátum: 2005-02-04 09:00:18
Feladó: Szöllősi Attila
Tárgy: Antares_fedése_Kecskemétről
Ma hajnalban álmatlanul forgolódtam az ágyban, majd rápillantottam az
ébresztőórámra: hajnali 4óra 42 perc.
Hopp, eszembe jutott az Antares fedés. Ámbár nem készültem rá, mert az
időjárásjelentés szerint nem volt sok remény derült hajnalra.
Ha már felébredtem, kinéztem az ablakon is. Csillagok! Rögtön keresni
kezdtem a Holdat is, amit megpillantottam a szembe levő panelház felett.
Gyors fejszámolás: már nem érnék ki időben a szokásos városon kívüli
megfigyelőhelyemre, akkor marad az erkély.
Gyorsan felöltözem téli öltözetbe (3 nadrág, 5 zokni, 2 sál, stb...) és
kicipeltem az 50/540-es Zeiss refraktoromat az erkélyemre.
Kerestem a fa ágak között egy lyukat, ahol legalább 3-4 percig nem lóg a
Hold elé semmilyen ág, megszáradt levél.
A távcsövemet rálláítottam a Holdra és rögtön megpillantottam mellette az
Antarest. Nagyon nyugtalan volt a kép, sokan fűtöttek a szomszédban, a
felfelé áramló meleg levegő "megtáncoltatta" a Holdat. Szabad szemel sajnos
már nem látszott ekkor az Antares.
A fedés várható időpontja előtt már nem tekintgettem sehova, koncentráltam a
belépésre.
A belépés 04:06:58 UT-kor (plusz/mínusz 1 sec) történt, 54x nagyítást
használva. A fedés időpontja egy kicsit bizonytalan volt, mert miután a
stoppert elindítottam, mintha még egy pillanatra mintha feltünt volna a
csillag, de akkor csak a hullámzó légkörnek véltem.
Mivel maradt még a kilépéséig egy kis időm, visszavonultam a szobába
melegedni, az ébresztőórámat referenciaként használva pedig meghatároztam a
belépés idejét..
A kilépés várható ideje előtt nem sokkal újra visszatértem a távcsővemhez.
Megint keresni kellet egy helyet, ahol a faágak nem zavartak.
A Hold hamuszürke fénye jól látható volt a távcőben, így negyon
megkönnyítette a kilépés helyének a megtalálását. A kilépés a várható helyen
megtörtént, a stopperrel nagyon jól elkaptam a pillanatot. Egy pillanatra
még eszembe is villant, hogy milyen halvány ez az Antares,
amikor a "kilépés" után 2,5 - 3 másodperccel az addig halvány csillag
fényessége hirtelen ugrászerűen megnövekedett.
EZ AZ ANTARES!
Ekkor már rögtön belémhasított a felismerés: az Antares kettőscsillag! A
társa, ha jól emlékszem, kb. 5 magnítúdós. Én először a halvány Antares
kisérőt láttam kibukkanni, utána viszont a főcsillag lépett ki a Hold mögül.
Az Antares kisérőjének kilépése 04:50:02 UT-kor (plusz/mínusz 1 sec)
történt. Ezután viszont már egyértelmű volt számomra a belépésnél tapasztalt
bizonytalanság: a kísérő csillag okozta! A kilépés után 15 másodperccel, még
mindig kicsit megzavarodva a felismeréstől és a csodálattól, szabad szemmel
is megpillantottam az Antarest a Hold hamuszürke fénytől megvilágított
korongja mellett.
Azonnal eszembe jutott: ez le is lehetne fotózni!
Berohantam a CANON EOS 300D fényképezőgépemért és a fotóállványért.
(Jótanács a leendő fotósoknak: mindig kihúzott lábbal hagyjuk otthon a
fotóállványt! Sose tudhatjuk, mikor lesz rá azonnal szükség)
Gyorsan ellőttem néhány képet a Hold-Antares párosra, majd elkezdtem
összepakolni.
Pakolás közben az addig a zsebemben tartott (és 6 órára beélesített)
ébresztőóra elkezdett csipogni.
Ideje felkelni....

Szöllősi Attila
U.i.: Már láttam néhány csillagfedését a Holdnak, de ez marad talán a
legemlékezetesebb az eddig látottak közül.
Vissza

  

Index | Aktuális hónap (2020-08)