Tápiómenti levelezőlista archívum
  2018.12.11
 MIRA archívum 
 MCSE 
 levelezőlisták 
Dátum: 2013-05-03 19:44:49
Feladó: Keszthelyi Sándor
Tárgy: Változócsillagok említése régi (magyar nyelvű) csillagászati könyvekben
Azt a keveset, amelyet magyar nyelven tettek közzé csillagászati könyvekben változócsillagokról: évek óta gyűjtögettem. Ha könyvtárakban egy ritka régi magyar csillagászati könyv került a kezembe, akkor minimum azt megnéztem ezekben, hogy írnak-e és hogy mit a változókról. Azt hittem összeáll ezekből valami cikk, egy érdekesebb, értelmesebb feldolgozás. Ám sok könyvben semmi sem volt, vagy amiben volt pár szó, egy sor csak. A változócsillagok hiába gyarapodtak világszerte, a hazai ismeretterjesztő csillagászati irodalomba alig szivárogtak be ma olyan kedves változóink. Ebből nem nagyon állt össze semmi. Mielőtt kidobnám ezt a keveset: kiteszem ide csekély eredménytelenségem morzsáit. Egyszeri elolvasást megérdemel.

Változócsillagok említése régi (magyar nyelvű) csillagászati könyvekben.

Változócsillagok egy 1578-ban kiadott könyvben:
A könyv a számozatlan 16-17. oldalán írja [az 1572-es szupernóváról]: "1572. Esztendőben Sigmond Lengyel Király halála vtán wy Czillag tetzéc meg nagy, Sz. András hauában, üsteke nem vala, sok fele szinbe változot, mert sárga szint, néha feyért, néha vereset mutatot, Az eghen kedig mely Czillagot Casseopeyánac ueueznec annac szekibe lőn maradása, ki az töb Czillagoknac iarasa szerént el nem nyugot, henem azon helybe látzot meg mind addig a míg el veszet vgy mint hat holnapig: Efféle Cometát az Astrologusoc Rosanac hiyác mert keréc formáya, üsteke nelkül vagyon, Mellyből Királyoknac, nagy Wraknac halalat és nagy változassokat iöuendülnec, miuel hogy kedig az Eghbeli iegynec kit Bikánac neueznec, 10 gradusa alat fenlic vala ez a Rosa czillag, mely iegy alat Russia és Polonia vagyon kegyetlen dulassokat és rablassokat ielent vala."
(Forrás: Misocacus, Wilhelm: Prognosticon. Prognosticon az wy Cometa felöl valo Iöuendülés, mely ez el múlt 1.5.77. Esztendöben Sz. András hauában tetzet meg Iöuendöltetöt Dantzkába az Vilhelmus misocakus Mester által, És dedicáltatot az Felséges és hatalmas Istuán Királynac, Lengyel ország Királlyánac. Nyomtattot Magyar nyeluen Colosuarat Heltaj Gaspárne Mühellyebe. 1.5.78. Esztendöben. Az eredeti ismeretlen szerző Wilhelm Misocacus álnévvel Observationes astronomicae pertinentes ad novam cometam qui visus est jam anno 1577 címmel Gdanskban 1578-ban adta ki művét.)

Változócsillagok egy 1626-ban kiadott könyvben:
Rövid Chronica Christvs Wrunk Születese után. A lőcsei kalendárium krónikájában 1572-nél írják [az 1572-es szupernóváról]: "II. Rudolphus Magyar Kirallya koronaztatik 25. Sept: Vy czillag lattatik."
(Forrás: [1.] Kalendarivm az Christvs Wrvnk Születése után, 1626. Lőczen. [2.] Prognosticon Astrologicvm. Az az: Az eghi Fő Czillagoknak forgásabol valo jövendöles, ez mostani 1625. Esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrol, es az üdöknek valtozasirol. Löczön,; Későbbi közlése: Hajnóci R. József: Az első lőcsei kalendáriom az 1626-odik évre. Lőcse, 1909. p. 70.)

Változócsillagok egy 1653-ban kiadott könyvben:
p. 99. [a P Cyg-ről] A hattyu (Cygnus). Ennek begyiben 1600 esztendőben, egy új, harmadik rend fényességű és nagyságú tsillag tetszett fel mely mind e mai napig tündöklik.; p. 99. [az 1572-es szupernóváról] A széken ülő (Cassiopea) melynek mellyebéli edirnek neveztetik. Ennek a székiben 1572. esztendőben egy iszonyatos nagy tsillag tetszet volt fel, mely 1574. ben ismét el tűnt.; p. 99. [az 1604-es szupernóváról] A kegyo tarto (Serpentarius), kinek lábában 1604. ben egy uj tsillag tetszet volt fel, de 1606 ismét eltűnt.; p. 100. [az omikron Cet-ről] A Cethal (Cetus). Ebben 1638. ben ősszel hirtelenséggel, egy tsudálkozásra melto tsillag tetszet fel, es a mindjart következő tavaszon eltűnt, mely attól fogva mind eddig ugy történik.
(Forrás: Apáczai Csere János: Az Eghi dolgokrol. In: Magyar Encyclopaedia. Az az, minden igaz es hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása. Apatzai Tsere Janos által. Ultrajecti, MDCLIII. [1653.])

Változócsillagok említése egy 1683-ban kiadott könyvben:
[az 1572-es szupernóváról:] „(6) Ennél is közelebb jövén a mi időnk felé, az 1572-dik esztendő-béli üstökös Csillag, melly 16 hólnapokig tartott, mint a külső Historicusok emlékezetben hagyták Istennek minémű rettenetes haragjának lőtt légyen mutató jelensége, csak hamar az után következett éhség, a pusztító döghalállal edgyütt nyilván bizonyittyák, a melly két ítélei Istennek többnyire mindenkor edgyütt járnak, s a vér-ontó hadakozásokat leg-gyakraban utól szokták követni, s néha pedig a népnek bűneiért mind az három edgyüvé-járul.; [az 1604-es szupernóváról:] (7) Csak a mi Seculumunkban lött példákat említek. Christus Urunk születése után 1604-ben támadott üstökös csillag vallyon micsoda következő szomorú állapatoknak volt mutatója?”
(Forrás: Kisztei Péter: Üstökös Csillag, Avagy: Olly edgyügyü rövid Elmélkedés, mellyben meg-mutogatódik, mind a' Sz. Irási Tudomány szerint, s' mind a' külső Historiákbol, és a' minden időbeli Experientiábol, micsoda itéletben kellyen lenni kinek kinek az üstökös Csillagok felöl. Christus Urunk Születésének 1682-dik Esztendejében Cassan,; Későbbi közlés: Harsányi István: Kisztei Péter: Üstökös csillag. Kassa. 1683. Harsányi István: Kisztei Péter élete és munkái. Sárospatak, 1910.)

Változócsillagok említése egy 1757-ben kiadott könyvben:
pp. 15-16. "Az ideig-való tsillagok megint három félék, úgy-mint először azok, mellyek a fixa tsillagok között támodván, és bizonyos ideig fel-tetszvén, ismét el-tűnnek; de bizonyos időben megint fel-tetszenek; illyenféle tsillagot emlét Keplerus, melly 1601. eszt. a hatyu mellyen fel-tetszvén, s egész 26 esztendeig világolván, az-után eltűnt; de 1657. eszt. ismét láttatott [a P Cyg].; Másodszor azok, mellyek a fixák között, vagy alatt egyszer fel-tetszvén, s el-tűnvén; azután soha többé meg nem jelennek: Verdries Menyhardnak itéletéből, illyen féle tsillag vólt az, amely a három Aegyptusi királyokat a Született Kristusnak imádására el-vezérli vala.; Harmadszor azok, mellyek … hol üstökkel, hol szakállal, hol farkkal láttatván, ismét elenyésznek."
(Forrás: Bertalanffi Pál: Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Nagy-Szombatban, 1757. Esztendőben.)

Változócsillagok említése egy 1777-ben kiadott könyvben:
p. 144. "Valának némelly álló' Tsillagok, mellyek már nem láttatnak. 1572-dikben November elején szemléltetett a Kaszsziopéa nevü Tsillagzatban egy olly Tsillag, melly nagyságával, 's világa élességével fellyül-halladá a Sziriust, Caniculát, avagy az eb-tsillagot, mellynél az állók közt nem látunk fényesebbet. Azon Tsillag 1574-ben, Dectzember elején kissebbülni kezdett, 's azon esztendönek Mártziusában a szem elöl el-tünt. [ez az 1572-es szupernóva volt.]"; p. 145. "Maszszahala, Hali, és Albumazár Szeretsen Tsillag-nézök látták a' Skorpióban olly Tsillagot, mellynek a fénye a Hold negyed részének fényével egyezett. Most annak sem hire, sem hamva. [itt az 1006-os szupernóvára utal?]"
(Forrás: Molnár (Keresztelő) János: A' Fisikának eleji. A' természetiekröl Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént hat könyv. Posonyban, és Kassán, 1777.)

Változócsillagok említése egy 1809-es könyvben:
p. 68. [Változócsillagokról az omikron Cet-ről] „Vannak továbbá ollyan álló tsillagok is, mellyek változnak, s a mellyek nem régen kezdettek az égen szembetűnni, s azért újaknak neveztetnek. Amazok hol világítnak, hol meg eltűnnek, illyen p. o. az, melly a Tzetnek a nyakában láttatik. Ez mintegy 11. holnap múlva kerületét megteszi, 8. holnapig jobbára nem ragyog, háromig pedig szépen fénylik, de változó nagysággal. Ezekről némellyek azt állíttyák, hogy sok makuláik vannak, mellyek a napét is felül múllyák: ezeket tehát felénk fordítván, sokáig nem láthattyuk őket.”
(Forrás: Varga Márton: A' tsillagos égnek és a' Föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása, 's megesmertetése. Nagy-Váradon, 1809.)

Változócsillagok említése egy 1814-ben kiadott könyvben:
p. 369.: "A Hattyú orrán lévőnek Albireo a neve, a melytől nem messze van egy kis Tsillag, a mely változattja nagyságát, és Mira a neve." [ez a khí Cyg mira]; pp. 400-401.: "Némelly álló Tsillagok, a mellyek Tsudálatos vagy változó Tsillagoknak neveztetnek, bizonyos idő szakaszokban, bizonyos változást szenvednek az ő fényekben, úgy, hogy most kisebb, majd nagyobb fénnyel tündökölnek, néha egy ideig egészen eltűnnek. Illyen Algol a Medusa fejében: a mellynek fényében 69 órák alatt, különös változás esik: 62 óráig ugyan-is ez, második Nagyságú Tsillag; 3 1/2 óráig pedig negyedik nagyságúvá válik, és ugyan annyi idő alatt elébbeni nagyságát ismét vissza-veszi. Ilyen van három a Hattyúban; egy a Tzethal nyakán, amely 11 hónapok alatt, harmadik nagyságú Tsillagból egészen elenyészik egy ideig." [utóbbi az omikron Cet.].
(Forrás: Katona Mihály: A' Föld' mathematica leírása a' Világ' alkotmányával együtt. Rév-Komáromban, 1814.)

Változócsillagok említése egy 1818-ban kiadott könyvben:
a fordító Tóth Pál által írt lábjegyzet: p. 43. "Különös az az Állótsillagokban, hogy közüllök némellyek néha egésszen eltűnnek, egy darab idő múlva pedig véletlen ismét előjönnek. Kétség kívül talán ezek is Bújdosónapok mellyek a' mi Napunkhoz hol közelebb, hol messzebb forognak."
(Forrás: Bonnett Károly: A' Természet' Vizsgálása. Frantzia Nyelvből Magyar Nyelvre fordította, 's némely Hozzáadásokkal megbővítve kiadta Tóth Pál. Pesten, 1818.)

Változócsillagok említése egy 1834-es könyvben:
A földrajztankönyv igen röviden, a Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia) cím alatt, két oldalon (pp. 5-7.) ismerteti a csillagképeket, azután a legfényesebb 15 állócsillagot, majd a tejútat. Legvégén (p. 7.) ezt írja: "Vannak változó fényű csillagok is, mint p. o. Mira a' Czethalban." Vagyis: a szerző több változócsillagról is tudhatott, de itt, a helyszűke miatt csak egyet, nyilván a legfontosabbat említi meg.
(Forrás: Brassai Sámuel: Bévezetés A' Világ', Főld' és Státusok' esmeretére. Kolozsváratt. 1834.)

Változócsillagok említése egy 1838-es könyvben:
"Vannak olyan csillagok is, mellyek nem mindig ugyan azon fénnyel világolnak, egyszer váratlanul megjelennek, egyes körszakokban fénylenek, majd eltűnnek, s némelyek örökre. E csillagokat csodacsillagoknak nevezhetjük. ... A Cassiopeiában 1572. év őszutó 11-én egy ily csillag jelent meg rendkívüli fénnyel, úgy hogy nappal is látható volt; - mindég sápadtabb lett, majd narancs színű, végre szürkés fehér, s 16 hónap múlva újra egészen elenyészett. Így mult el 1604-ben egy másik a Kigyósban. Ezeknek lényegéről teljes bizonyossággal semmit nem tudunk. " [az 1572-ben és 1604-ben feltűnt szupernóvákat ismerteti a szerző.]
(Forrás: Tarczy Lajos: Népszerü égrajz. (Astronomia popularis.) Pápán, 1838.)

Változócsillagok említése egy 1840-es könyvben:
A csillagképek ismertetésben sok kettőscsillag, ködfolt és néhány változócsillag van. p. 4. "Cepheus: egy változó delta, Cepheus koronáján, mely 24 nap alatt változását, a III nagyíságból a IV-be menvén által és viszont, elvégzi."[delta Cep]; p. 5. "Perseus: Algol avvagy béta változásairól nevezetes. Ugyan is, mi után 61 óráig II nagyságú volt 4 óra alatt a IV nagyságig kisebbűl, mely kisebb volta azonban csak 18 percig tart, melly után 4 óra és 40 percz alatt ismét II nagyságúra emelkedik."[béta Per]; p. 7. "Lant: Béta négyes csillag, azaz tulajdonképpen két kettősből áll, s ezen felül változó."[béta Lyr]; p. 8. "Éjszaki Korona: Van benne…egy változó."[R CrB]; p. 16. "Czethal: II. nagyságú az omikron (Mira) is. Mira változó (egyszersmint kettős) mellly 332 nap alatt az elenyészésig kisebbűl."[omikron Cet]; p. 16. "A Vízi kígyó: Van benne … egy változó: U, melly 494 nap alatt a III nagyságtól az elenyészésig kisebbűl. (a nyomtatásban U Hya van, de a fényváltozás periódusa és amplitúdója miatt helyesen: az R Hya mira változó.]"; A könyv csillagkatalógusa (A legnevezetesebb álló csillagoknak közép helyei, 1840 kezdetén) 565 csillagot tartalmaz: a csillagok neve, nagysága, koordinátái mellett a fényességet fél magnitúdós ugrásokkal adja, néhány esetben kihúzva, nyilván a változó fényűeket. Ezek: p. 186.: Mira (variab), p. 187.: 26 béta Persei (var), p. 194.: lambda Lupi.
(Forrás: Vállas Antal: Az égi és földtekék' használata. Előre bocsátatik a' világegyetem' és a' Főld' ismerete. Mellékletűl az első magyar földtekéhez. Bécsben, 1840.)

Változócsillagok említése egy 1844-es könyvben:
p. 306. "Nevezetesek azon változások, mellyeket némely csillagokon észreveszünk. Vannak tudniillik ollyanok, mellyek időszaki fényváltozattal bírnak: illyen Algol Perseusban, melly 69. óra lefolyta alatt fényében fogy, és azt ismét visszanyeri; illyen a czetben egy csillag, mellynek időszaka tesz 332.-, és egyé a vizikigyóban 494. napot. Ezekrűl; a vélemény az, hogy a csillag tenelykörűli forgással, és kölönböző világú fölülettel bír, következőleg már fényesb, már homályosb részét fordítja felénk." [béta Per, omikron Cet, R Hya.]
(Forrás: Schirkhuber Móricz: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza. Pesten, 1844.)

Változócsillagok említése egy 1847-es könyvben:
p. 46. Nehány jegyzetek a csillagos ég nevezetesb jeleneteiből. [Ez 12 objektumot jelent: 8 ködfoltot, 2 kettőst, 2 változót.] A két változócsillag: "Algol. Medusa fejében másodrendü csillag, gyakran változtatja fényét annyira, hogy 4. rendü csillagnak is tekinthető. Mira, a Czethalban időnkint változik." [béta Per, omikron Cet, R Hya.]
(Forrás: Danilovics Mihály: A' csillagos égnek népszerü ismertetése, egy csillagóra-melléklettel. Pesten, 1847.)

Változócsillagok említése egy 1848-as könyvben:
p. 184.: "végre a csoda csillagok, mellyek nem mindig ugyanazon fénnyel világolnak, egyszer fénylenek, másszor eltűnnek, s némelyek örökre."
(Forrás: Tatai András: Kis természettan. Kecskeméten, 1848.)

Ha már 1848, akkor Kossuth Lajos kicsit később:
Levél Kossuth Lajostól. Turin. Febr. 21. 1871. A levelet Kossuth Mednyánszky Sándorhoz írta, aki kérte véleményét a Természet korábbi számában megjelent "Változások a Jupiter felületén" című cikkről. A Jupiteren 1869 őszén Browning és Mayer észlelt színváltozásokat. Kossuth részletes és korszerű értekezést írt a csillagászati színképelemzésről. Eközben csillagászati ismereteiről is beszámol több témakörben.; Kossuth az omikron ceti változócsillagról: p. 152.: "Egyébíránt a színváltozások nem ritkaságok oda fent, ép úgy mint a politicusoknál ide lent. A variabilis csillagok száma legio. A "Mira Ceti"-től kezdve a mi Napunkig. Ez is variabilis fényű csillag. Okát is tudjuk tökéletesen."
(Forrás: Kossuth Lajos: A csillagok színváltozásáról. = Természet 3. 1871. máj. 15. 10. sz. pp. 151-158.)

Keszthelyi Sándor (Köszö)

________________________________

Pécsi Tudományegyetem JUBILEUM 2012-2013
www.jubileum.pte.hu
Vissza

  

Index | Aktuális hónap (2018-12)