Hú, nagyon szép, kimerítő választ kaptam, nagyon köszönöm Neked is!
LEONIDAK-l: Csizmadia Szilárd wrote:
> Sziasztok!
> Amit meteorkent latunk, az ritkan a meteor anyaganak izzasa, hiszen a
> fenyesseget a sugarzo felulet es a homerseklet szabja meg, marpedig
> egy 1-2 cm-es gomb felulete nagyon kicsi, es hiaba 1500-3000 K-es,
> bolometrikus latszo fenyessege kb. +28 magnitudo, es ennek is nagyobb
> resze az altalunk nem latott infravoros tartomanyba esik.
> (Utanaszamoltam egy becslessel.)
> Sokkal inkabb latjuk a meteor palyajan vegighuzodo hengert, amelyben a
> magas homerseklet miatt a levego molekulai ionizalodtak, es ezek
> rekombinacios sugarzasat latjuk. Ezt a lathato jelenseget - alakjarol
> es anyagarol - ioncsatornanak nevezik, ez maga a meteor.
> A meteorok anyaga, beerkezesi szoge es sebessege elsosorban azt
> hatarozza meg, hogy milyen foldfelszini magassagban kezdik el
> ionizalni maguk korul a levegot. (Mivel a legkori suruseg a magassag
> fuggvenye, es a suruseg is szerepet jatszik a fekezoero nagysagaban,
> ami felheviti a meteort: ezert ez az osszefugges.)
> A kulonbozo legkori alkotoelemek nem azonos homersekleten
> ionizalodnak, hiszen minden gaznak mas az ionizacios homerseklete, ami
> fugg az atom szerkezeten kivul meg a nyomastol, surusegtol: ez utobbi
> ketto csokken felfele haladva. Az ioncsatorna menten - ahogy fekezodik
> a meteor es parolog el az anyaga - eroteljesen valtozik a homerseklet,
> amely igy termeszetesen magassagfuggest is mutat. Ez okozza a
> fenyesebb meteorok fenyesseg- es szinvaltasait: a kulonbozo
> magassagokban kulonbozo anyagok (nitrogen, oxigen, stb.) rekombinacios
> sugarzasat latjuk. A legtobb meteor azonban 10 km koruli utat tesz
> csak meg a levegoben, ezert egyszinuek. A halvanyabb meteorok eseten
> csak a legkor rekombinacios sugarzasat latjuk. Mivel eleg keves feny
> erkezik rola, szemunk szinerzekelese nem lep mukodesbe, es igy
> feheres-szurkesnek pillantjuk meg a meteort.
> Kisse fenyesebb meteoroknal mukodni kezd szemunk szinerzekelese (ugy
> +2 magnitudosnal fenyesebbekre, lassuaknal meg a +3 is elkepzelheto
> hatarkent). A voros elsosorban az oxigen rekombinacios sugarzasa, a
> zold a nitrogene, stb. Mivel a Capricornidak lassuak, eleg alacsonyra
> tudnak jutni a legkorben, eleg keson kezdenek el ezert izzani, ahol az
> oxigen vonalai dominaljak majd a szinkepet. Raadasul Magyarorszagrol
> nezve laposan erik a legkort, ami segiti, hogy lejjebb jussanak. Az
> Aquaridak gyorsak, es hiaba szinten lapos szogben erik el a Foldet,
> gyorsan felizzanak, magasabban, mint a Capricornidak. (Az egesz
> jelensegben termeszetesen a meteor alakja, de fokent anyagja,
> anyaganak olvadasi homerseklete es hovezetesi kepesegge nagyon fontos
> szerepet jatszik. Ezert minden egyes meteorraj, amelyik masik
> ustokosbol szarmazik, kisse mas szinu lesz. Ugyanakkor az ustokosok
> anyaga sem annyira alapvetoen kulonbozo, ezert a sok feher meteor.)
> Fenyesebb meteorok eseteben mar nemcsak a levego ionjait, de a
> meteorrol lehullo, elparolgo anyagdarabkakat is lathatjuk a
> szinkepben, illetve ezen anyagdarabkak vonalait. Ezert kerul a
> meteorok szinkepebe a vas, szen, stb. vonala. (Konkoly Thege Miklos is
> igy fedezte fel, hogy a meteorok es az ustokosok kapcsolatban allnak,
> mert a fenyesebb meteorok szinkepe az ustokosokevel rokon!) A natrium
> narancsos-sarga fenyt ad, a vas sargasat (ugye sok a vasmeteorit!), a
> magnezium kekes-zoldes, a kalcium kekes-ibolyas es a szilicium voros
> fenyt tud adni a meteornak.
> Ha meg nagyobb a meteoroid, akkor lehet, hogy anyaga nem is homogen
> (sot, meg nemi vizet is zarhat magaba, ami odafenn 1500-3000 fokos
> ioncsatorna homersekletnel persze elolvad, elparolog, de epp emiatt
> kerul a viz szenyezodeseivel sokfele anyag az ioncsatornaba, ami aztan
> szep szinesre festi a meteort - a viz jo oldoszer!). Emiatt ahogy
> kulonbozo anyagok pattognak le, a meteor kulonbozo reszei jo szinesek
> es szinvaltoztatoak lesznek.
> Udvozlettel,
> Szilard |