Sziasztok!
Amit meteorkent latunk, az ritkan a meteor anyaganak izzasa, hiszen a fenyesseget a sugarzo felulet es a homerseklet szabja meg, marpedig egy 1-2 cm-es gomb felulete nagyon kicsi, es hiaba 1500-3000 K-es, bolometrikus latszo fenyessege kb. +28 magnitudo, es ennek is nagyobb resze az altalunk nem latott infravoros tartomanyba esik. (Utanaszamoltam egy becslessel.)
Sokkal inkabb latjuk a meteor palyajan vegighuzodo hengert, amelyben a magas homerseklet miatt a levego molekulai ionizalodtak, es ezek rekombinacios sugarzasat latjuk. Ezt a lathato jelenseget - alakjarol es anyagarol - ioncsatornanak nevezik, ez maga a meteor.
A meteorok anyaga, beerkezesi szoge es sebessege elsosorban azt hatarozza meg, hogy milyen foldfelszini magassagban kezdik el ionizalni maguk korul a levegot. (Mivel a legkori suruseg a magassag fuggvenye, es a suruseg is szerepet jatszik a fekezoero nagysagaban, ami felheviti a meteort: ezert ez az osszefugges.)
A kulonbozo legkori alkotoelemek nem azonos homersekleten ionizalodnak, hiszen minden gaznak mas az ionizacios homerseklete, ami fugg az atom szerkezeten kivul meg a nyomastol, surusegtol: ez utobbi ketto csokken felfele haladva. Az ioncsatorna menten - ahogy fekezodik a meteor es parolog el az anyaga - eroteljesen valtozik a homerseklet, amely igy termeszetesen magassagfuggest is mutat. Ez okozza a fenyesebb meteorok fenyesseg- es szinvaltasait: a kulonbozo magassagokban kulonbozo anyagok (nitrogen, oxigen, stb.) rekombinacios sugarzasat latjuk. A legtobb meteor azonban 10 km koruli utat tesz csak meg a levegoben, ezert egyszinuek. A halvanyabb meteorok eseten csak a legkor rekombinacios sugarzasat latjuk. Mivel eleg keves feny erkezik rola, szemunk szinerzekelese nem lep mukodesbe, es igy feheres-szurkesnek pillantjuk meg a meteort.
Kisse fenyesebb meteoroknal mukodni kezd szemunk szinerzekelese (ugy +2 magnitudosnal fenyesebbekre, lassuaknal meg a +3 is elkepzelheto hatarkent). A voros elsosorban az oxigen rekombinacios sugarzasa, a zold a nitrogene, stb. Mivel a Capricornidak lassuak, eleg alacsonyra tudnak jutni a legkorben, eleg keson kezdenek el ezert izzani, ahol az oxigen vonalai dominaljak majd a szinkepet. Raadasul Magyarorszagrol nezve laposan erik a legkort, ami segiti, hogy lejjebb jussanak. Az Aquaridak gyorsak, es hiaba szinten lapos szogben erik el a Foldet, gyorsan felizzanak, magasabban, mint a Capricornidak. (Az egesz jelensegben termeszetesen a meteor alakja, de fokent anyagja, anyaganak olvadasi homerseklete es hovezetesi kepesegge nagyon fontos szerepet jatszik. Ezert minden egyes meteorraj, amelyik masik ustokosbol szarmazik, kisse mas szinu lesz. Ugyanakkor az ustokosok anyaga sem annyira alapvetoen kulonbozo, ezert a sok feher meteor.)
Fenyesebb meteorok eseteben mar nemcsak a levego ionjait, de a meteorrol lehullo, elparolgo anyagdarabkakat is lathatjuk a szinkepben, illetve ezen anyagdarabkak vonalait. Ezert kerul a meteorok szinkepebe a vas, szen, stb. vonala. (Konkoly Thege Miklos is igy fedezte fel, hogy a meteorok es az ustokosok kapcsolatban allnak, mert a fenyesebb meteorok szinkepe az ustokosokevel rokon!) A natrium narancsos-sarga fenyt ad, a vas sargasat (ugye sok a vasmeteorit!), a magnezium kekes-zoldes, a kalcium kekes-ibolyas es a szilicium voros fenyt tud adni a meteornak.
Ha meg nagyobb a meteoroid, akkor lehet, hogy anyaga nem is homogen (sot, meg nemi vizet is zarhat magaba, ami odafenn 1500-3000 fokos ioncsatorna homersekletnel persze elolvad, elparolog, de epp emiatt kerul a viz szenyezodeseivel sokfele anyag az ioncsatornaba, ami aztan szep szinesre festi a meteort - a viz jo oldoszer!). Emiatt ahogy kulonbozo anyagok pattognak le, a meteor kulonbozo reszei jo szinesek es szinvaltoztatoak lesznek.
Udvozlettel, |