Holdfogyatkozás megfigyelése 2008. augusztus 16-án este

A nagymértékű, 81 %-ot elérő részleges holdfogyatkozást a teljes árnyékban
Pécsett közösen észleltük. Ennek helyszíne a Pollack sportpálya volt (a
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Boszorkány u. 2. szám
alatt), amely hely, jó körkilátást biztosított a jelenség egész folyamatának
követésére. A közös megfigyelésben részt vettek:
Áts György (Pécs) 200/1200 mm-es T (Newton, Dobson) 60 x nagyítás.
Ignátkó Imre (Pécs) 55/300 mm-es T (Zeiss Makszutov) 30 x nagyítás.
Keszthelyi Sándor (Pécs) 102/500 mm-es L (Sky-Watcher) 25 x nagyítás.
Patacsi Zsolt (Pécs) szabadszem.
Sragner Márta (Pécs) 10x50 mm-es B (Bresser) 10x nagyítás.
Szathmáry Elemér (Pécs) 10x80 mm-es B (TZK) 10x nagyítás.

Az időpontok UT-ban értendők. Az időméréseket Sragner Márta végezte DCF óra
segítségével.

A félárnyékos fogyatkozás kezdete (P1): 18:23:07.
A teljes árnyékba lépés kezdete (U1): 19:35:45.
A maximális fázis (81,24 %) ideje: 21:10:09.
A teljes árnyékból kilépés vége (U4): 22:44:38.
A félárnyékos fogyatkozás vége (P4): 23:57:06.

Hajnalban egy erős hidegfront vonult át, így nappal igen tiszta, jó
átlátszóságú ég volt. Ennek ellenére naplemente után az ég 10-20 %-án
felhőtömbök maradtak, amelyek lassan vonultak délnyugati irányból. Amikor
18:50-kor összegyűlt a csoportunk és felállította a távcsöveket: a Holdat
még felhőzet takarta, habár a felhőmentes részek továbbra is igen tiszták
voltak. 19:12-kor vonult el a felhőzet a Hold elöl, amely akkor még teljes
fényében ragyogott.

Keszthelyi Sándor szerint 19:19-kor vált észrevehetővé szabad szemmel a Hold
bal alsó peremén a homályosodás, azaz a félárnyék első megjelenése. Ez 17
perccel volt az U1 előtt. 19:30-ra már nagyon erős a félárnyék, 10 ívperc
mélyen nyomul be a holdkorongra. 19:34-kor olyan erős volt a félárnyék, hogy
szabad szemmel egyenes szakasszal lecsapottnak tűnt a holdperem.
Távcsövekkel ekkor még nem látszott a teljes árnyék.

Következett az U1, a teljes árnyékba lépés, amelyet így észleltünk:
19:36:35 Szathmáry Elemér.
19:36:42 Keszthelyi Sándor.
19:36:59 Sragner Márta.
19:37:29 Ignátkó Imre.

Szabad szemmel, 19:38:12-kor a beharapás már ívesnek látszott. Minden téren
megkezdődött a teljes árnyék bevonulása a Hold napsütésben fénylő
felszínére. Elkezdtük sorban észlelni egyes kráterek közepének árnyékba
merülését:
Grimaldi: 19:42:20 (Szathmáry), 19:42:36 (Keszthelyi), 19:43:59 (Ignátkó).
Campanus: 19:52:37 (Keszthelyi).
Tycho: 19:57:44 (Szathmáry), 19:58:29 (Keszthelyi).
Kepler: 20:02:40 (Keszthelyi).
Aristarchus: 20:10:22 (Szathmáry), 20:11:00 (Keszthelyi).
Copernicus: 20:12:52 (Keszthelyi), 20:12:55 (Szathmáry), 20:12:57 (Ignátkó).
Pytheas: 20:20:40 (Szathmáry), 20:21:25 (Ignátkó), 20:22:32 (Keszthelyi).

20:24-től a Hold elé felhőzet ment, és teljesen vagy szakaszosan takarta a
korongot, így további objektumok idejeit nem észlelhettük. Az ég nagyobb
része felhőtlen volt és ekkor már feltűnt a Tejút: a Cassiopeia - Cygnus -
Aquila területén gyengén látszott. A felhőzet 21:00-ig a Hold előtt vonult
jobbról balra, csak egyes felhőrések engedték pillanatokra látni, hogy a
fogyatkozás folytatódik és a fényes rész egyre csökken.

21:10 körül, a legnagyobb fázis idején a Hold jópár percre a tiszta
égrészekre került és pompás látványt nyújtott: legalul egy sötétbarna sötét
rész, ez felett egy narancsos-narancssárgás mező, legfelül a fényesen
világító holdsarló. Utóbbi éppen vízszintesen, felülről, mint egy kalap
díszítette a Holdat, az erős fény túlcsordulva: balra és jobbra is
kitüremkedett mint egy sombrero!

Ezekben a percekben a felettünk lévő ég igazán szép látványt nyújtott: a
hidegfront utáni kiválóan tiszta légkörben talán 5,5 magnitúdó is volt a
szabad szemes határ (a város közepén)! A Tejút most már a Perseus -
Cassiopeia - Cygnus - Aquila után lement a Scutum és a Sagittarius-ig!
Látszottak a Tejút duzzanatai, két ágra válása. A totalitás körüli félórában
az ég állapota szinte alig változott: a kellemesen sötét égen 8-10
véletlenszerűen felvillanó Perseida meteort is üdvözölhettünk.

Megjegyzendő, hogy a holdfogyatkozás egész ideje alatt bolygónézés is folyt.
A jelenség előtt és amikor a Holdat felhő fedte akkor is jól megfigyelhető
volt a Jupiter. A fényes és lapult korongon 2-4 felhőcsík volt látható.
Kezdetben 4 hold sorakozott. Egyikük igen közel állt, majd egyszercsak
eltűnt, mivel az a korong mögé ment.

A másik bolygó a Neptunusz volt, amelyet most igen könnyen megfigyelhettünk:
éppen a fogyó teliholdtól nyugatra helyezkedett el. Már kisebb műszerekkel
azonosítani tudtuk (a Cap három fényes csillaga között, az évkönyvben közölt
térkép alapján), de többször beállítottuk a 200 mm-es Dobsonba is. 60 x
nagyítással láthattuk, hogy a csillagokhoz képest más, pár ívmásodperces kis
folt. Ráadásul a kékes-szürke színe is eltért az átlagos csillagoktól.

21:30-ra mindenhonnan felhőcsomók vonultak és nemcsak a Hold környékét,
hanem más égrészeket is beborítottak. A bizonytalan idő miatt
összecsomagoltunk és hazaindultunk, habár közben a Hold ki-ki sütötte
fogyatkozó ábrázatját: 21:45-kor a közös megfigyelést befejeztük.

Keszthelyi már hazaérkezve és dél felé néző ablakán kipillantva: látta és
beállította a Holdat és a fogyatkozás végső mozzanatait figyelte. A teljes
árnyékból kilépés vége (U4) idejét: 22:44:13-ra észlelte. Azt követően a
félárnyék látszott már csak, ezt 23:07-ig tudta érzékelni a Hold jobb
oldalán.

Keszthelyi Sándor (Köszö)