Tápiómenti levelezőlista archívum
  2024.03.28
 LEONIDAK archívum 
 MCSE 
 levelezőlisták 
Dátum: 2008-05-08 20:27:44
Feladó: Csizmadia Szilárd
Tárgy: Re: Legkori jelensegek
Szoval akkor osszefoglaloan:

- repter kozeleben lehet latni a talajon kondenzcsikokat (ezek nyilvan
  nem 10 km, hanem joval alacsonyabban levo kondenzcsikok, gyanitom)

- az utazomagassagon levo kondenzcsikok arnyekat a feljebb levo felhokon
  lehet latni (ezt meg magam is megerosithetem).

De itt valaki arrol irt, hogy az utazomagassagon levo kondenzcsik arnyeka
eler a talajig. Nos, a kondenzcsik ugyan eleg suru a fenyelnyeleshez, es
atgondolva a dolog geometriajat, kis szamolassal nekem ugy tunik, hogy egy
mondjuk 100 meter atmeroju kondenzcsik "arnyekkupja" 11 kilometer hosszu.
Ha a repulo mondjuk tipikusan pont 10 km magassagban halad, akkor a pont
zenitben huzodo kondenzcsikot, ha a Nap is felette all (a zenitben van), a
Foldon eppen lehet latni.

Ha Kka azt mondja, hogy latja a kondenzcsikokat a talajon a lakhelyerol,
ahol a Nap soha nem kerul a zenitbe, akkor sokkal hosszabb az arnyekkup,
tehat meg nagyobb atmeroju kene hogy legyen egy kondenzcsik. (Barki utana
szamolhat egyszeru aranyparokkal.) Nyaron, a magasabban jaro Nap miatt
8akkor akar 71 fok is a horizont feletti magassaga) konnyeben eler az
"arnyekkup" a talajig, mint telen, alacsonyan jaro Nap eseten, amikor
szinte kizart, hogy ez megtortenjen. Attila, nyaron vagy telen latsz-e
tobb ilyet?

Es valaki mondja meg nekem, aki ert a repuleshez kozulunk, mekkora
mereture fuvodik fel egy tipikus utasszallito repulo kondenzcsikja? (A 100
metert en hasbol szoptam, es attol erosen fugg, meddig nyulik el az
arnyek.)

Udv:
Vissza

  

Index | Aktuális hónap (2024-03)