Tápiómenti levelezőlista archívum
  2024.03.29
 LEONIDAK archívum 
 MCSE 
 levelezőlisták 
Dátum: 2008-02-27 14:24:10
Feladó: Csizmadia Szilárd
Tárgy: RE: Üstökösjárta esztendő az Üstökösben
Az ustokosok haborut, kiralygyilkossagot es jarvanyt jelentettek. Az elso
alkalom, hogy pozitivumot kapcsoltak hozza, Kr. e. 44-ben volt (felvitte
Ceasar lelket az ustokos az istenek koze), majd pl. 1066-ban vagy 1456-ban
a hastings-i, illetve a nandorfehervari csatakban az ustokosnek a gyozelem
jelet tulajdonitottak - termeszetesen a gyoztesek. De ez is:  csata, azaz
haboru. Az 1810-es evekben fordult elo eloszor, hogy az ustokos jo
szuretet hozott (azaz jo jel volt). Ez inkabb kivetel! Amugy a Kr. e.
44-es, az 1066-os es az 1456-os is a Halley volt...

Egyebkent meg Jokainal nem egyszer elofordult, hogy ha muveszi igenyei
kivantak, athelyezett egy-egy esemenyt mas idopontra, pl. egy
holdfogyatkozast a Nevtelen var regenyeben. Lasd itt:

"A megfigyelés élménye villan fel a "Névtelen vár"-ban (1877) leírt
holdfogyatkozás jelenségeiben is:


"A csillagászati naptár egy júliusi éjszakára ritka szép holdfogyatkozást
jelzett, ami este tíz órakor veendé kezdetét, és éjféltájt érendé el egész
teljességét, mely ismét eltartott mintegy ötven perczig. (.) A holdtányér
félig elsötétült már, a földárnyék az Arzachel körhegy láncolatát
nyalogatta. Lajos azonban kivette a csillagászati csövet a telescopiumból,
s a földvizsgálót tette helyébe (mert amaz fölfordítva mutat)." ("Sátán
Laci" c. fejezet)

Jókai azt is tudja, hogy az elsötétedő holdkorongon gyakran különösen erős
fényben ragyog az Aristarchus kis krátere. Ezt az adatot ugyan
olvasmányaiból is tudhatta, de magának a fogyatkozásnak a leírása
feltétlenül személyes megfigyelésről tanúskodik.

A Hold . ahogyan Jókai láthatta saját távcsövén A regény keletkezése táján
két teljes holdfogyatkozás is volt, amely júliusban következett be: 1870.
július 12/13. éjszakáján (maximum: 23:34 közép-európai időben), és 1877.
július 23/24-én, 0:12 közép-európai időben bekövetkező maximummal (Ponori
Thewrewk Aurél szíves közlése). Az előbbi idején Jókainak még nem volt
távcsöve, az utóbbi viszont már a regény elkészülte után következett be.
Valószínűleg az 1877. február 19-én, a kora esti órákban beálló teljes
holdfogyatkozást örökítette meg, de a regény cselekménye miatt a nyári
hónapokra tette az időpontot. Az időadatokat a Magyar Tudományos Akadémia
"Almanach"-jából vehette ki, amelyet mint akadémikus megkapott. A
leírásból jól kitűnik, menynyire lenyűgözte Jókait a látvány."

(http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/mesterkurzus/bartha-jokai.html)

Azaz egy 1877-es holdfogyatkozast siman athelyezett az 1808-1809-es
evekre, mert muveszi igenyei ezt kivantak. Jokai nem eszlelo
amatorcsillagasz volt, aki UT-ben rogzitett mindent, hanem iro.

Igy aztan nem tartom helyesnek azt a gondolatmenetet, hogy a regeny idejen
latszodo ustokost kell keresnetek...

Udv:
Szilard

On Wed, 27 Feb 2008, LEONIDAK-l: Gábor Sánta wrote:

>
>  Nanu!
>
>  A jó szüret és a fényes, látványos üstökösök összekapcsolása néphagyomány
> is lehet. Érdemes lenne néprajzosoknak/csillagászattörténészeknek
> utánajárni, vannak-e egyéb utalások régebbről, illetve későbbi
> időszakokból. Nem lehetetlen, hogy Jókai - akinek amatőrcsillagász
> vénájáról természetesen tudok - ezt a hagyományt építette be regényébe. A
> Flaugergues-üstökös a legjobb példa.
>
>  Snt
>
> > Kissé még szűkíthetünk az időszakokon.
> > A regény II. József 1780. nov. 29-i trónralépése után fut.
> > Viszont az 5. fejezetben említett üstökösjárta esztendő után, a 26.
> > fejezet
> > végén fogatja le Pest vármegye hatósága Szentendrén Ráby Mátyást, verik
> > vasra, zárják börtönbe, így lesz belőle Rab Ráby. Ez viszont az 1784.
> > évben
> > volt más források szerint. (A regény szerint nagyjából nyár végén).
> > Így már csak az 1781, 1782, 1783. év marad az üstökösökre, amelyekre
> > szüret
> > idején oly kellemesen emlékezhettek szentendre környéki üstökös- és
> > borkedvelőink.
> >
> > Jókai ezt az egész Rab Ráby ügyet nem kitalálta, hanem utánajárt a
> > történéseknek, hiszen ez egy igazában is megtörtént dolog volt. Ráby
> > Mátyás
> > kiszabadulása után nyugatra menekült, meg sem állt Strassburgig! Ugyanis
> > ott
> > telepedett le az 1790-es években, ott írta meg emlékiratait, amelyet Jókai
> > később látott és felhasznált a regényéhez.
> >
> > Keszthelyi Sándor (Köszö)
> >
>
Vissza

  

Index | Aktuális hónap (2024-03)