Amatőr csillagász avagy amatőrcsillagász?

Nyelvtanilag valóban helyes, hogy külön írjuk a
csillagászattal foglalkozó személyek említésekor ezeket
a szavakat: professzionális csillagász, profi
csillagász, hivatásos csillagász, kutató csillagász,
észlelő csillagász, ismeretterjesztő csillagász, hobby
csillagász, műkedvelő csillagász, amatőr csillagász.

Itt a csillagász szó kiegészítése az elöl álló szó.
Munkaidejében vagy szabadidejében foglalkozik ezzel?
Fizetést kap-e vagy sem? Milyen körben végzi
tevékenységét? Nyugodtan írhatnánk ezt: amatőr
csillagász. A mi köreinkben ennek használatával semmi
baj nincs.

Csakhogy a közbeszédben van az amatőr szónak egy rossz
értelmű jellege is. A nem annyira hozzáértőt, a
tanulatlanabbat, a tudatlanabbat, a silányabb munkát
végzőt, a dilletánst is jelentheti. (Ez igen, ez egy
profi fotó - csettinthetünk elégedetten például egy
amatőrtársunk fényképe láttán! Elárulva, hogy amíg
közepes a fotó, az csak amatőr. Ha kiváló minőségű, az
már: profi.)

Abban a pillanatban, amikor egybeírjuk az amatőr
csillagászt, így: amatőrcsillagász - akkor a kérdés
rögtön megoldódik! Eltűnik a minősítés, hiszen innentől
nem lehet melléknév az amatőr szó. Az amatőrcsillagász
szó már egy szó, (igaz összetett szó) de egy főnév.
Annak a valakinek a megnevezése aki végzi a
csillagászkodást a szabadidejében, a saját pénzén, a
maga (és mások) örömére, vagy annak reményében, hogy
valamivel még a csillagászat tudományát is segíti.

Kár, hogy az idegen nyelvű amateur szóból eredő amatőr
szavat használjuk. Jobb lenne a műkedvelő kifejezés,
mert az magyar szó, és annak nincs ez a kellemetlen
mellékíze sem. Próbálták többen meghonosítani a
műkedvelő csillagászt, ám ez nem sikerült. Okát nem
tudom. Az amatőr szó viszont nagyon elterjedt,
úton-útfélen használatos ilyesféle szókapcsolatokban:
amatőrcsillagászati mozgalom, amatőrcsillagászati
észlelések, amatőrcsillagászati lap,
amatőrcsillagászati egyesület, amatőrcsillagász tábor,
határontúli amatőrcsillagászaink, amatőrcsillagászati
levelezőlista...