Ebben sajnos nem vagyok szakerto, de a porszemekre szerintem elsosorban a

sugarnyomas hat. Az pedig nem fugg a naptevekenysegtol. Ha jol gondolom.
Szerintem egyszeruen a kis perihelium-tavolsag miatti "eles" kanyart
latjuk, perspektivikusan. Oly modon, hogy a tavolabbi, magasabban latszo,
ritkabb reszek a terben is messzebb vannak tolunk, mint az ustokos. A
poroszlopok eles talppontjai szinte kirajzoljak az ustokos
palyasikjat. Persze mar nem az eredeti palyan vannak, mert onnanmar
elsodrodtak. Szoval kicsit kell agyalni, meg terlatni, meg megnezni azt a
honlapot, amit egy delelotti levelben ajanlott Kovacs Sandor.

SRY


On Fri, 19 Jan 2007, LEONIDAK-l: Balaton László wrote:

> Jól gondolom, hogy a csóva derékszög? megjelenéséhez hozzáj
árul az is,
> hogy a ledobott anyag a kismérték? naptevékenység miatt csak lass
an
> távolodik a magtól?
>
> Laci
>
>
> On Pén, Január 19, 2007 14:48, LEONIDAK-l: Sárneczky Krisztián wr
ote:
>> Sziasztok!
>>
>> Delelott valaki fenntartasat fejezte ki a hatcsovas 1744-es ustokossel
>> kapcsolatban. Alabb Kiss Laszlo rovid beszamoloja olvashato, akit meg
>> sosem irigyeltem ennyire, hogy a deli felteken lehet.
>>
>> SRY
>>
>> "20 fok szabadszemmel, derekszogben hajlo csova, legalabb 4-5 fuggoleges
>> poroszlop a csovaban, a mag lenyugvasa utan meg egy oran at a horizontbo
l
>> kiallo csova. Igen, ez eletem legszebb ostokose, a HB es Hya sehol nincs
>> ez mellett."
>>
>> Ksl
>>
>>
>
>
>
>