Sarki fény megfigyelése 2004. november 9-én kedden este.

Naplemente után csaknem tiszta, de hideg idő lett. Pécsett,
belvárosi lakásunkban tartózkodtunk. Éppen a Föld és Ég
folyóirat legutolsó számát gépeltük a Csimabi-ba, és a nagy
munka befejezését kezdtük ünnepelni 21:55-kor (minden
időadat: KözEI-ben).

22:00-kor érkezett az SMS-hír: „Sarki fény riadó! Soltvadkertről
sarki fényt jelentettek a tiszta ég mellett”. A feladó Balaton
László Budapestről felhős eget jelzett. A hírt továbbküldtem
22:01-22:10 között vagy 40 címre.

22:15-kor az egyik címzett, Hevesi Zoltán jelzett vissza:
„Megerősítem, Kaposvárról is látszik az UMA-tól keletre a
sarki fény”. Közlését újra a 40 címre továbbküldtem 22:17-
22:25-ig. [Hevesi 22:19-kor a sarki fény hírét közzétette a
leonidák-levelezőlistán.]

22:28-kor Puskás Ferenc telefonon jelzett vissza: „Szarvas
mellől látja a sarki fényt, de elég halvány”. Ezt leírtam egy
SMS-be, és ezt is szétküldtem vagy 30 címre 22:35-22:40
között.

22:43-kor felhívtam Nagykanizsán Piriti Jánost, és megkértem,
hogy a sarki fény riadót tegye fel a leonidák-ra. [22:49-kor
megjelent a híre.]

Sragner Márta kinézett az északi ablakunkon, de nem látott
semmit. Na, akkor öltözzünk! Indulunk ki a pusztába! Pakolás
közben még néhány telefonriasztást kezdeményeztem, majd
22:56-kor kocsiba ültünk és átrobogtunk a kihalt városon
Siklós felé.

23:11-kor értünk ki, Pécstől 10 km-re délre, leálltunk egy
mellékútra. Itt már tejútas (és állatövi fényes) ég szokott lenni.
Pécs fényei most sem nagyon látszottak, viszont gyenge
felhőzet takarta a nyugati és az északi eget. Csak az
északkeleti, keleti és délkeleti ég volt tiszta. A Nagy Göncöl
látszott, még a rúd legalsó csillaga is. Viszont semmiféle fény
nem volt. (Szarvasról, Puskás Ferenc SMS-e  jött 23:15-kor:
„Igen! Most már biztos, hogy a delta UMA alatt sarki fény
van!”)

Várakoztunk a kocsiban ülve, és nem hiába. 23:21-kor
gyengén, majd 23:22-kor nyilvánvalóan megjelent egy  felfelé
irányuló fényoszlop, 2-3 fok szélesen, éppen a Göncölszekér
rúdján (epszilon, zéta, éta UMa), vöröses-lilás színnel. 23:23-
ig fénylett, majd lassan elhalványult és 23:25-re eltűnt.

Megint semmilyen fény nem látszott sehol. 23: 29-kor felhívott
Hegyhátsálról Horváth Tibor, aki ott a felhőtlen és jó ég alatt
állva, pár percig közvetítette az ottani sarki fényt: most a
Cygnusban van! Most az Ariesig nyúlik el! Most a
Cassiopeiában látszik! Próbáltuk mi is követni, de ezek a
területek vagy felhőzet mögött voltak, vagy a felhők réseiben
nem láttunk akkor fénylést.

Ám 23:33-kor ismét fények jelentek meg, de most pontosan
észak felé, Félmagasan a Sarkcsillag és a horizont között
(azaz 20-25 fok magasan). Ezek nem sávok, hanem homályos
foltok voltak, gyenge fényűek, halvány-vörös színnel. El-el-
mozdultak. Sajnos az itteni szakodozott felhősávok zavarták a
megfigyelést. Talán 22:38-ig látszhattak.

És akkor, megjött amire vártunk: a Fény! Hirtelen
kivilágosodott a keleti ég: odakaptuk a fejünket: hát egy fényes
tűzgömb villant fel a Perseusban és robogott az Orion felé
(útvonala alfa PER-alfa ORI lehetett). Fellobbanásakor -6 és -7
lehetett (árnyékot vetett!), útja második felét csak -3 és -4
magnitudós lehetett. 22:36 volt az ideje, kékesfehér, gyors, 15-
20 fok hosszú tűzgömb volt, nyomot nem hagyott. Észak felé
meg még ott derengett a halványvörös északi fény!

22:38 után, mi, innen, többé nem láttuk a sarki fényt, és amit
addig láttunk: az sem volt a tavalyi nagy sarki fényhez
mérhető, annál jóval gyengébb volt.
Sajnos az ég északi és nyugati részét felhőcsíkok borították,
sőt éppen olyan formában, mint a sarki fény: függőlegesen, a
horizont felé összetartóan húzódó 3-4 sáv. Inkább felhőnek
tűntek, de a biztonság kedvéért 23:41-kor elkocsiztunk 2-3 km-
rel keletebbre, azaz jobbra. Onnan nézve a csíkok jól
elcsúsztak nyugatabbra, azaz balra. Így hát felhők voltak. Még
23:52-ig néztük az eget, majd hazamentünk.

Keszthelyi Sándor (Köszö) és Sragner Márta.

U.i.: Másnap reggel értesültem, hogy Pozsonyból, Sopronból
(Kiss Gyula neje), Légről (Csörgei Tibor), Budapest északi
részéről (Pápics Péter) is látták a sarki fényt. Hegyhátsálon
Tuboly Vince is látta, Horváth Tibor is említett pár környékbeli
ismerőst, aki látja. Domaszékről is világosabb volt az ég a
szokásosnál (Asztalos Tibor szerint, aki az ábécé-rendje miatt
a legelsők közt szerepel címlistámban, így neki mindig