Szia!

ezt ismerem, de inkabb az kellene, milyen idohosszusagu eszlelesekbol
szamitottak. Ha pl. Neked van egy eszlelesed, ami atfogja a felszallo
agat, a csucsot es a leszallo agat, es erre egyszerre szmaitasz ZHR-t,
akkor egy atlagos ZHR-t kapsz, ami alacsonyabb, mint a csucsertek, mert
egyfajta atlagolast vegzel.

Ha tul rovid szakaszokra bontod, akkor lehetseges igen nagy ZHR-eket
produkalni, persze, a rovid szakaszban hullott keves meteor miatt nagy
hibaval.

Altalaban a ZHR-t nehez 30%-nal kevesebb hibaval megmondani. De ha pl. 25
meteort eszlelt valaki, akkor mar 20% pontossag erheto el a ZHR-ben:
marpedig a kitores ejszakajan nehanyszor ot perc alatt lehetett latni 25
meteort. Ha valaki egy-ket oras megfigyelesbol szamolt ZHR-t, akkor joval
kisebb eredmenyt kaphat, hiszen egy joval kisebb aktivitasu
hatterkomponensre rakodott ra a mintegy 50 perces hosszusagu kitores,
amibol igazabol csak 30 percig volt magas az aktivitas. Nem hiszem, hogy
egy ketoras hosszbol szamolt ZHR alapjan el tudja kuloniteni az 1862-es
meteoranyagot a korabbiaktol...

No, szoval nem ertem. De nyilvan egyszeru, trivialis dologrol van szo,
amit egy reszletesebb IMO-s tablazat rogton feloldana a fejemben.

Elnezest kerek, hogy itt problemazok ezen a dolgon, ne haragudjatok!

Udv: Szilard

On Wed, 18 Aug 2004, LEONIDAK-l: Hevesi Zoltán wrote:

> Az IMO honlapon itt van leiras az analizalasi modszereikről, talán eb
ből
> kiszedhető, hogy a ZHR-t hogyan számítják.
>
>  http://www.imo.net/articles/method/kos1990-1.pdf
>
> HEV
>
>
>