Az Encke-üstököst (azt hiszem) még soha életemben
nem láttam. A mostani visszatérése nagyon kedvező
helyzetben történik, így csak arra vártam, hogy az
üstökös kellően fényesedjen, elmenjen a Hold az
esti égről, és hogy jó legyen az ég.

November 20-a csütörtök úgy nézett ki egy ilyen este
lesz. Semmi kedvem nem volt ezen az estére másra,
mint az Encke-üstökös megnézését megcsinálni és
aztán jót pihenni. Kellően kifáradtam a teljes holdfogyatkozás
egész éjjeles észlelésén, azután a Leonida meteorraj
sok kis maximumának hírei is sok álmatlan hajnalt okoztak,
gondoltam erre az évre elég a látványosságokból,
bezárjuk a boltot...

16:15-kor, még világos volt, amikor a telefonomra egy
szöveges üzenet érkezett a Tepliczkytől, hogy
"Sarki fény riadó, óriási a geomágneses aktívitás, nagy
napkitörés szele fenyeget....."
Abszolút nem vettem komolyan, és senkinek sem
küldtem tovább. Hiszen az elmúlt hetekben hányszor és
hányszor volt ilyen riadó: teljesen meddő eredménnyel.
Gondoltam: hiszem ha látom!

Az ég teljesen felhőtlen és tiszta volt délutántól. Na,
mondom megnézhetem az üstököst. Még meg is
néztem egy grafikonon, mikor áll be a sötétség Pécsett,
azt hiszem úgy 17:30-kor. De még világos volt. Olvasgattam,
talán szunyókáltam is, unalmamban már a tévéműsort
nézegettem... Szalma voltam (feleségem reggel elutazott
három napra Grácba).

17:40-kor kimentem a kertbe és 10x50-es binoklival
elkezdtem változózni. Még nem volt teljesen sötét, de
azért nézelődtem. Északnyugaton kezdtem: a Herculesben,
Cygnusban. Mindig megnéztem 1-2 változócsillagot, aztán
bementem a benti térképekhez és aztán egy papírra felírtam
a fénybecsléseket. 17:50-17:55 körül újra és újra kimentem,
de még mindig nem volt sötét: néztem nyugatabbra, az
Ophiuchus, Aquila, Scutum felé. 18:00 óra volt, harangoztak
a városban ezen a szép, enyhe, "tavaszias" és nyugodt este.
Hadd teljen az idő, mindjárt megláthatom az üstököst.
18:05-kor kivittem a 20x80-as  binokulárt is , de amikor
ránéztem az Encke-üstökös helyére, még nem láttam meg.
Még mindig nincs sötét? Nézelődtem ide-oda. 18:10-kor
megnéztem a CH Cyg-et, de az is olyan bizonytalanul,
gyengén látszott. Hogy felírjam ezt az észlelést: befelé
indultam és a lakásajtóból visszanézve északnyugat felé: az
ég alja picit még mindig világos volt. De gyanút nem fogtam.
Bementem és akkor a lakástelefon megcsörrent.

18:14 volt.

Tuboly Vince hívott. Szépen nyugodtan érdeklődött: hogyan
vagyok, milyen az ég, miket csinálok?... Kezdtem volna neki
mesélni, hogy éppen változóztam, de most lepihenni akarok......
de erre leteremtett: Miért vagyok a lakásban? Ki az ég alá!
Nézzek észak felé! Persze, csak ha akarom a SARKI FÉNYT
látni!!!
....
Mint az őrült: egy perc alatt összepakoltam, hogy kocsival
elmenjek Pécstől kicsit messzebbre. Nem nagyon bíztam,
hogy olyan hosszú lesz a jelenség, hogy mire kiérek
megmarad. Így magammal vittem a 20x80.as binokulárt,
hogy legalább jó falusi ég alatt megnézhetem az üstököst.
....
....
Aztán több óra múlva, a sarkifény tombolásának egyik
szünetét kihasználva, a mindenhova magammal hurcolt
binoklival néztem meg az Encke-üstököst, úgy 22 óra után.
Jó ég volt, a hegytetőn, 600 m felett voltunk. Az üstökös a
Sulyzó-köd (M27) és az Albireo között volt féluton. Nem
volt valami feltűnő látvány: az M27-nél 1,5x nagyobb
méretű, de annál halványabb, fehéres színű, homályos
peremű, nagyjából kerek folt volt: Sem csóvája sem magja
nem volt. Láttam, bár szörnyű zavaró fények voltak: az újra
és újra feltámadó sarki fény nyúlványai, sávjai a Cygnusban,
a Sagittában nyaldosták ezt az égterületet: többször előfordult,
hogy az M27 vagy az Encke-üstökösre is rámentek, a binokli
3 fokos látomezejében is megjelentek! Határozottan zavaróak
voltak az üstökös nyugodt megnézésében....