Sziasztok!

Ezt az éjszakát soha nem fogom elfelejteni.

Csak a ´99-es napfogyival lehet ezt a látványt összemérni (a napfogyi
azért ver mindent)

(Minden időpont téli időszámításban van)
Elöször tegnap este 17:40 körül vettem észre, hogy valami nem stimmel
az északi irányban. Olvastam hogy sarkifény esetleg várható, de nem
vettem komolyan, volt már ilyen és nem látszott semmi. Azért
kikukkantottam a lakótelepi lakásom ablakán, de csak egy halvány
vörösödést láttam, ami "mozgott" (!!!!). De én csak a köd által
visszavert városi fénynek gondoltam (azért a hátsó gondolataim között
megtapadt, hogy talán ez mégiscsak sarkifény, de nem volt meggyőző
látvány). A Viasat 3-on megnéztem a kedvenc sorozatomat, majd
18:42-kor ujra kinéztem az ablakomon. Most már sejtelmes fénylés volt
látható északi irányban. Elkezdett bizseregni a tarkóm: CSAK NEM????
Másodpercek alatt odaugrottam a számítógép elé, hogy lekapcsoljam a
monitort, amikor megláttam, hogy már majd´ egy tucat email tárgya:
SARKIFÉNY!
Szélsebesen felöltöztem, közben telefonáltam ismerősőknek,
családomnak. Kerítettem egy autót és kimentem a város határába, a
szokásos észelelőhelyemre. Velem tartott a riasztott Kecskeméti Péter
is. 20:00 óra környékén értünk ki, de ekkor már tombolt a sarkifény!
Az Aldebarantól a Altairig, fel egészen a Cassiopeia-ig sarkifény.
Egyszerüen álltunk és néztük. Egymás szavába vágtunk: Ezt nézd!!, A
CYGNUS-ban!!, BALRA!, A TAU-ban!, AZ UMA-ban!!, JOBBRA!!.
Csak kiabáltunk és néztük.
Mindenütt, mindenütt valami érdekesség zajlott. Hol vöröses fénylések
jelentek meg az ég valamely részé, hol egy 10-15 fokos gyöngyházfényű
folt jelent meg másodpercek alatt, majd másodpercek alatt el is tünt!
Sugársávok többedmagukban hirtelen feltüntek, kettészelve a tejutat!
20:15 után csökkent az intenzitása, majd 20:30 hatalmas kitörése volt!
Ujra a fél égbolt felragyogott!!
Mintegy kitörő vihar, ami erőt gyűjt és visszatért, és megmutatta magát!
Ujra hatalmas foltok jelentek meg és sugársávok:
A másodpercek alatt feltűnő, több 10 fok hosszúságú sávok, általában
3-4 is egyzerre feltüntek: a legemlékezetesebbek a zenitben(!), a
Cassiopeia-an át látszottak, majd a Cygnus-on át egészen a Pegazus
négyszög közepég, majd a Tau-n át egészen a Triangulumig feltüntek.
De még hogy feltüntek: másodpercek alatt felvillantak, a másodperc
tört része alatt változtak, majd másodpercek alatt el is tüntek!
Azt se tudtuk, hova nézzünk, csak kapkodtuk a fejünket.
De voltak olyan sávok, amelyek percekig megmaradtak, de azok nem
voltak nagyon fényesek, néha csak elfordított látással voltak
láthatóak. Voltak olyanok, amelyek a zenitben a tejútra merőlegesen
fénylettek, sokáig látszottak és nekem lassan nyugati irányba
sodróttak.
Ezek a fénysávok mintha csak táncoltak volna.
Láttam néhány fényes taurida mereort, de kit érdekelt akkor?.
Többször is beszéltem Szarka Leventével, aki Pestről követte a
sarkifényt és soxor egymás szavába vágva magyaráztuk a jelenséget.
21:00 óra körül elkezdett csökkenni azt intenzitása a sarkifénynek,
utána még kicsit visszatér néha, de csak egy-egy kisebb folt és egy
két sugársáv formájában.
Kecskeméti Péter 21:40 körül adta fel, de akkor már erősen elkezdett
ködösödni. Én még 22:00-ig vártam, ekkor visszavittem a kölcsönkért
autót. Mikor visszaértem a városba, 22:15-körül a VIHAR visszatért!
De most kicsit másképpen: most a vörös szín dominált. Iszonyúan fényes
folt jelent meg a Cygnusban, a Cepheus alatt és az Uma-ban. Különösen
a Cygnusban (+Lyra) és a Cepheusban levő volt látványos, mert a vérvörös
foltokban fehéres sugársávok jelentek meg, amik másodpercről
másodpercre változtak. Minhta az égi diszkó fényeki lettek
bekapcsolva! A vörös foltok sokáig megmaradtak, legtovább a
Cepheusban és az UMa-ban. 22:45 környékén nagyon visszahúzodott az
egész, csak az UMA alatt levő gyöngyházfényű ragyogás maradt meg még.
Ekkor hagytam aludni a háziakat és hazamentem a lakótelepi lakásomban.
Nem sokkal 23 óra után még látszott a halvány derengés északi irányba,
de nekem már le kellett feküdnöm. (másnap reggel brutálisan eladudtam:
annyira zaklatott voltam este, hogy elfelejtettem felhúzni az
ébresztőórámat, elkéstem a munkából)
Összegezve: ezt az éjszakát szerintem senki nem fogja elfejteni, aki
látta. A sarkifény több mint a fél égboltot is betakarta a csúcs
pillanataiban, hiszen több mint 180 fokos  kiterjedés volt (kicsit
délebbre mint az Altair és az Aldebaran(triangulum)) azimutálisan,
vertikálisan pedig RENDSZERESEN túlnyult a zeniten (pl Peg
négyszögbe).

Ilyen sarkifényt eddig csak a Spektrum Tv és a National Geographic
filmjein láttam, amik Finnországban készültek.

A csoda házhoz jött!!

Köszönjük néked égiek!