Sziasztok!

Életem első sarki fényét láttam tegnap Mosdósról. Úgy kezdődött, hogy
18:00-kor vittem ki a konyhai hulladékot a komposztálóba. Mivel tiszta
volt az ég, körbenéztem. Északon furcsa fényt láttam, fehéres-kékesen
világított az ég alja, és az UMa rúdjától a Draco-ig mintha egy halvány
fénysáv lett volna. Mivel ott van a 61-es főút is 200m-re tőlünk, kicsit
visszább meg pont építkeznek és még nincs függöny az ablakokon,
először annak a fényeit gondoltam. Sajnos az utcai erős neon lámpáknak
is hasonló fénye van. Itt a falu szélén is akkora a fényszennyezés, mint
Pesten a Váci utcán.
Aztán néhány másodperc múlva a fényoszlop eltűnt, de közben annál
a háznál is lekapcsolták a villanyokat. Csak a fehéres-kékes fénykupola
maradt meg. Gondoltam szólok a Tepinek, nézzenek ők is ki, hátha van
valami. (ilyenkor már nem tudok e-mail-t olvasni). Közben a kisebbik
gyerek dühöngött, és elmaradt a telefon. 19:00 körül hív a Tepi, hogy
menjek ki és nézzek észak felé. Akkor esett le, hogy sarki fényt láttam!!
Mondom neki, "az volt?"! Húzás ki az ég alá, majd amikor láttam az
erős vöröses fénnyel kevert fehéres-kékes fénykupolát, ami teljesen
elnyomta a fényszennyet, gyorsan felöltöztem, fényképezőgép, állvány
a hónom alatt és futás ki az főúttól északra a temető mellé. Ott teljesen
sötét van, csak a Westel torony vörös fénye vakít.
Megdöbbentő látvány fogadott. Az egész északi égbolt, nyugatról
keletre a felkelő Szatyorig fehéres-kékes fényben izzott. Olyan volt,
mintha kelne a Nap. Még a taszári reptér fényeit is elmosta.
Egy-egy erősebb pillanatában állítom, hogy árnyékot vetett volna, ha
még sötétebb helyen vagyok. Elfotóztam a gépben lévő 10 kockát,
majd irány haza az újabb filmért (reméltem van még otthon 1). Az
egészet a frissen felszántott szántóföldről néztem, mert a mellette lévő
útra állandóan rávilágítottak a faluból kijövő autók.
Otthon szóltam édesanyámnak, hogy jöjjön ő is. Be a filmet, irány újra
ki. Most a mellékútról fotóztam (bár már az előző akció során nyakig
sáros lettem én is és az állvány is). Döbbenet volt. Szavakkal nem
lehet leírni a látványt. Mivel nem tudtam mennyivel kell fotózni, több
variációt is kipróbáltam. Egész este 8-ig fotóztam. Még maradt 2 kocka
a gépben. Közben eszméletlen fényorgia játszódott le az égbolton.
Hol a Pleiádokig nyúlt a vöröses fénypászma, hol a zenitben levő
Pegazusig. Király volt, ahogy a Cygnus mögött a Tejútban sorban
gyúlnak fel az autóreflektor szerű, legyezőszerűen szétterülő fénycsíkok.
Színük határozottan zöldes volt, néha sárgás beütéssel. Előtte az észak-
nyugati horizont felett megjelent egy kb. 30 fok széles és 50 fok magas
vörös színű enyhén trapéz alakú fény, és abból indultak ki ezek a
zöldes fénypászmák. Több percig látszódtak. Hol eltűnt néhány, hol
újabb csatlakozott hozzájuk.
Érdekes volt az egész fénykupola is. Alul hol a horizontig ért a kékes
derengés, hol feljebb jött. A derengés felett, vagy néha benne megjelent
időközönként egy-egy erősen vörös-barna színű, a derengés teljes
hosszában végighúzódó ív, mely hol vastagabb lett, hol eltűnt, hol
erősebb lett, hol elhalványult. Kicsit félelmetes is volt az egész, ahogy
néha átment majdnem feketébe és közben alig látszanak alatta a csilla-
gok.

8 után hazamentünk. Közben telefonon riasztottam egy kollégámat, neki
van digitális gépe. Sajnos állványa nincs, így kézből exponált. Sikerült
néhány képet készítenie Kaposvár belvárosából. Csak annyi látszik a
képeken, hogy kékekes dereng az északi horizont, amit még a narancs
lámpák sem tudnak elnyomni. Riasztottam öcséméket is Mezőberény-
ben, majd Bozsoky Janit is felhívtam. Közben néhányszor beszéltem
Teplectorral is (néha egymást üvöltöztük túl, ahogy egy-egy fény-
oszlop megjelent). A sarki fény mellett közben potyogtak a meteorok.
Tauridák, talán valami Arietidák is. 1 óra alatt kb. 9 meteort láttam
(többet, mint a Leonidák alatt), de kit érdekeltek a meteorok, amikor
életem első sarki fénye tombol!!
Mikor hazaértünk, kint hagytam a gépet, fotózza le a házunkat a kéke-
sen derengő fény előtt. Nagy nehezen kiimádkoztam a feleségemet is
a tv elől, hogy nézze meg. "Ja, én utcai lámpáknak néztem volna! De
szép!". Ekkor felgyúltak a Cygnusban újra a zöldes pénycsóvák.
Erre azt mondta, hogy "repülőgép kondenzcsíknak gondolta volna".
Én még fél óráig kint voltam, majd bementem átmelegedni, mert
teljesen átfagytam. A gépről csorgott a víz, de az objektív szerencsére
nem párásodott be. Elfogyott a filmem és a sarki fény is megnyugodott.
9-kor újra kinéztem. MÁR MEGINT KEZDI!!! Talán még szebb
volt, mint előtte. Most az udvarból figyeltem a fényszenny kellős
közepén, de kiválóan látszódott. A Tejutat is elnyomta. A Taurusban és
a Pegazusban villogtak a fénycsóvák. Alul pedig iszonyatosan piros
fénykupola, mely alatt ott a határozott kékes derengés!
Sajnos már nem volt több filmem.
30 percet voltam újra kinnt, majd negyed óránként ki-ki néztem. De
ilyenkor csak a fénykupolát láttam. 22:15 körül újra elkezdte a
tombolást. Határozott piros színben fürdött az égbolt 40 fok magasságig
észak-nyugat és kelet között. A fényfüggönyben megjelentek vörösebb,
majd sárgás kicsi "fényhullámok", fodrok. Majd újra jöttek az "autó-
reflektorok, de most főleg csak a Taurusban, Geminiben. Ez 10 percig
tartott. Utána még vártam egy kicsit, de nem volt semmi, csak a
kékes derengés.

Már nagyon "untam" ezt a sarki fényt. Később többször kinéztem az
ablakon, de a derengésen kívül mást nem láttam abban az időszakok-
ban. Kb. hajnal 1 óra után néztem utoljára, de akkor a derengés is
eltűnt.

Reggelre patakzott a víz a kint hagyott sáros fotóállványról, de amúgy
rendkívül tiszta volt az ég. Gyönyörű földfény fogadott a keskeny
holdsarlón!

Bocsi, ha hosszú voltam. Egész kisregény lehetne írni a látványról!

Üdv:
            Gyarmati László