Tápiómenti levelezőlista archívum
  2024.03.19
 LEONIDAK archívum 
 MCSE 
 levelezőlisták 
Dátum: 2000-06-21 07:08:52
Feladó: Keszthelyi Sándor \(Köszö\)
Tárgy: Feher ejszakak Magyarorszagon
Arra a furcsaságra, hogy a nyár elején még éjfélkor
sincs teljesen sötét: jó régen, úgy 1973-1975 juniusaiban
figyeltem fel. Ez Pécs-Vasason történt. Ha nagyon jó
határmagnitudójú, falusi, tiszta volt az ég, akkor az
éjszaka közepén is maradt az égnek kis alapfénye, amely
északon kicsit erősebb volt.

Pár éve tervezek egy felhívást közzétenni, hogy ezt jó
lenne tudatosan figyelni, hátha más is látja, de csak
halogattam. Erre, most a Csilla és a Leonida listakon
többen leírták ilyen élményeiket, bizony a jelenség
észrevehető, a juniusi éjszakák különös jelensége, hogy
csak nem akar besötétedni, illetve mintha még éjfélkor
sem lenne teljesen sötét. Persze inkább az ország északi
részén, de ez meg geometriai okokból természetes. Igy
hát a jelenség létezik és még most sem késő ennek
megfigyelésére és leírására felhívni a figyelmet.

A definíció szerint a polgári szürkület vége akkor van, ha
a Nap 6 fokkal van a horizont alatt. A navigációs
szürkület vége akkor ha 12 fokkal. A csillagászati szürkület
vége, ha 18 fokkal. (A precíz meghatározás persze 96 fokos,
102 fokos, 108 fokos zenittávolságot ad, de a lényeg
ugyanaz). Nyilván a csillagászati szürkület 18 fokos
értéke az, ami hazánkból elérhető, talán ez okozhat
"fehér éjszakát". Nyilván Magyarország legészakibb
pontjára érdemes számításokat végezni, azaz a 48,6 fokos
földrajzi szélességre.

1./ Itt éjfélkor a Nap 41,4 fok mélyen van akkor, amikor
az égi egyenlítőn tartózkodik (márc.21, szept.21) Akkor
persze teljes a sötétség.

2./A tavaszi-nyári félévben a Nap az égi egyenlítő felett
jár és jun.21-én jut legmagasabbra azaz +23,5 fokkal
feljebb. Ilyenkor éjfélkor hazánk legészakibb pontján
csak 17,9 fok mélyen van. Ez a 18 foknál kevesebb.
Azaz itt nem következik be a csillagászati szürkület.

3./ Sőt, mindez tengerszintre vonatkozik. Minél feljebb
vagyunk, annál jobban rálátunk a Földre, kissé az elméleti
horizont alá látunk. Ez a magassági tényező 100 m-en
0,3 fok, 400 m-en 0,6 fok, 720 m-en 0,8 fok, 950 m-en
0,9 fok, stb. (Igy aztán pl. a Mátrában Piszkéstetőn
ami csak 48,0 földrajzi szélességű, azaz a Nap ilyenkor
18,5 foknyira jut éjfélre. De a kb. 950 m magassága
miatt itt 0,9 fokot nyerünk, azaz 17,6 fokkkal van a
horizont alatt --- itt sem következik be a csillagászati
szürkület).

4./ Sőt még van egy tényező. A Föld légkörének
refrakciója. A horizonton 50 ívperccel, azaz 0,833 fokkal
megemel mindent, nyilván az alacsonyan járó napfény
okozta derengést is. Ez a 0,8 fok ujabb "nyereség", azaz
ennyivel délebbre is látható a magyarországi fehér éjszakák
jelensége.

De miként láthattam én mindezt Pécsről? Ez +46,1 fokos
földrajzi szélességen volt. Itt a Nap jun.21-én 20,4 fokra
megy a horizont alá. Mondjuk 250 m magasban voltam, ez
0,5 fokos korrekció: az 19,9 fok. A refrakció 0,8 foka: az
19,1 fok. Ez kevés! Az ember arra gondol: mi van ha
a szürkületek definícója (6, 12, 18 fok) csak elmélet, és
18 foknál alacsonyabb napállásnál is némi napfény
még beszűrődik a légkörbe. Magyarország éppen a
csillagászati szürkület határvonalán van --- mi magunk
megfigyelhetnénk, hogy mi is ezzel a helyzet: a
gyakorlatban látunk-e éjfélkor fénylést vagy sem az
ország külömböző helyein.

Arra kérem tehát az amatőrcsillagászokat: legyenenk
szívesek figyelni az égen ezt a "fehér éjszaka" jelenséget!
Még nem késő, sőt éppen most a legjobb az időpont, lévén
ma  a nyári napforduló! De ez még pár hétig látszik, mert
a Nap deklinációja csak lassan csökken, csak jul.8-ra megy
le 1 fokkal alacsonyabbra.
Persze vigyázzunk, nem 0 órakor, hanem a nyári
időszámítás miatt hajnali 1 körül van a Nap legmélyebben.
(pl. Budapesten 00:46 NYISZ-kor van a helyi éjfél). És
talán a holdfény zavarhat ebben, de mire a fogyó Hold
utolsó negyedbe jut (jun.25.) már később kel mint
a helyi éjfél. Zavaró fényhatás lehet még észak felé a
sarki fény, ez össze is téveszthető ilyenkor az alkonyat
fényével.
A részletes beszámolókat Gyenizse Péter (7635. Pécs.
Aranyhegyi dűlő 1.) címére küldjük. Szerepeljen ebben
a megfigyelő neve,  az észlelés dátuma, ideje,  helye,
tengerszint feletti magassága, az égbolt állapota, a
fénylés leírása. Akár azt, hogy mikor lett teljesen sötét
és mikor kezdett a hajnalodás sejthetővé válni. Akár
azt ha tényleg maradt az ég még éjfélkor is világos. Itt
minden pontos észlelés és leírás sokat segíthet.

Jó Fehér Éjszakázást kivánok!






3./
Keszthelyi Sándor (KöSZö)
Vissza

  

Index | Aktuális hónap (2024-03)