Kivalo eszrevetel. A hovezetes nagyon fontos dolog a meteordarabok megolvadasanal. Reszletes szamitasokkal alatamasztott szakcikk a temarol (magyar nyelven!) Hegedus Tibor tollabol itt erheto el:

http://www.vcse.hu/REGI/cikkek/Meteorok_fizikaja.pdf

Ebben a hovezetes nincs teljesen korrektul figyelembeveve meg, az egy kovetkezo lepes lesz. Mindenesetre teny, hogy a fenyes meteorokra jol mukodik az elmelet, a halovanyabbakra nem! (Z. Ceplecha cikkei kozott erdemes meg keresgelni az adsabs.harvard.edu-n). Nagyobb meteoroknal az is szamithat, hogy a belso feszultsegek miatt szettorik. A tobszori felvillanas pl. utalhat arra, hogy darabok valtak le rola, meg ha ezeket nem is lattak szabad szemmel, vagy nincsenek rajta a fotokon. De utalhat arra is, hogy a meteor belso szerkezete nem volt homogen, mas es mas anyagi osszetetelu hejak leolvadtak mar rola, es ujabb retegek kezdtek el izzadni: ezt gyakran egyebkent szinvaltozas is kiseri. Mind a kivulrol hirtelen erkezo nagy ho, mind a nem homogen szerkezet darabolodashoz vezethet. Az olvadas is szerepet jatszhat a darabolodasban, ha ket kulonbozo reteg hatarat eleri az olvadas. (A kisebb tomegu meteorok persze homogenek, a nagyobbak lehetnek osszetett szerkezetuek, es vizet is tartalmazhatnak. A jegmeteoroidok soha nem ernek le a Foldre...)

A lehullo meteorok legtobbje egyebkent a kialvas utan szabadesesben esik mar. Ezert van ideje hulni. A lehullott meteorok kezmelegek, enyhen langyosak. (Kiveve, ha leerkezesekor a becsapodaskor keletkezo ho meggyujt valamit.)

Udv:
Szilard

-----Original Message-----
From: leonidak-bounces@mcse.hu on behalf of gyapo
Sent: Thu 3/4/2010 11:21 AM
To: leonidak@mcse.hu
Subject: Re: [Leonidák][Leonidák] [Leonidák]  =? iso-8859-2?q ?=3CSPAM=3E_=C9rdekess? = ég ami a vasárnapi met.....


>Nem, ez abszolut igazi, natur, termeszetes, elso reakcio volt.

Nagy valoszinuseggel szamitottak a pozitiv reakciokra. :)
Inkabb biztosak lehettek benne. Uriember mar nem is fogadott volna ra.

Hogy van ez a melegedes? Fujja a levego a felszinet, folizzik
olvadaspontig, az olvadek levalik, mikozben a szikla egyre fogy. Ugy
erzem, hogy par masodperc alatt nem tudna eljutni kozepre, nem vezeti
olyan jol a hot, de meg ha jol is vezetne, nincs ra ideje. A szeteses
utan a kis darabok nagyon gyorsan folizzanak, igy ertheto a nagy feny
es hang. De miert esik szet? Nem a ho miatt, hanem a mechanikai
terheles hatasara? Szetfujja az egyre surubb levego?
Szoval hogy zajlik ez a par masodperc egy ekkora sziklanal?

Udv.: gyapo

gyapokuk@cfwpont.hu